A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

II. fejezet - Történeti áttekintés - Az egykori és mai természeti kép rögzítésének nehézségeiről

„Szőlőkre, mezőkre, szántóföldeken lévő vetésekre és erdőkre s füzesekre, nemkülönben a vizek ellen készített töltésekre, a nemes város tilalmas mezeit, földjeit, szigetjeit, kertjeit, erdeit és fűzeseit megóvja". A szövegrészhez az alábbi pontosítások tartoznak: — Városunkban az első erdőtelepítések a jelzett időpontnál néhány évtizeddel később kezdődtek el. A könnyebb elérhetőség miatt, ezeket a belterület határán létesítették (Kiss 1939). — Az esetleges facsoportok és a természetes úton települt füzesek együttes kiterjedése nem volt számottevő (lásd az I. Katonai Felmérés szelvényeit és a hozzájuk csatlakozó leírásokat). Néhány egyéb okirat értékelésénél sem árt az óvatosság. IV. László királynak 1297-ben kiadott „Privilegium Baptismatis" c. kiváltságlevele a kunok jogait rögzítette. Kaán Károly (1939) ezt szó szerint közli, de az erdők tényleges meglétére nem tartja elegendő bizonyítéknak, „...mert ezek szerint abban az időben az ilyen okmányokban az adományozott birtok körül írásánál a való helyzetet rendszerint nem fedő, egyforma szabványos szöveget alkalmaztak. " A XVIII. század végétől kezdve egyre több a hiteles forrásmunka. Speciális szempontrendszerünk miatt, elsősorban a térképek azok, melyekre támaszkodhatunk. Módszertani megjegyzés Magyarországon az MTA-ÖBKI (Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete) munkatársai vállalták fel a teljesség igényével fellépő, standard kategóriákra építkező vegetációtérképezést. 2000-ben áttértek az ún. módosított ANER rendszerre és a CORINE élőhely-térképezésre, majd az utóbbit a hazai viszonyokhoz adaptálták. Mivel védelmi javaslataink még a fenti kategória-rendszerek kidolgozása előtt születtek, így azokat nem vettük át. Az egykori és a mai állapotokat rögzítő vegetáció-térképek elkészítése túlságosan sok időt, szakismeretet és alkotó fantáziát igényelne. Egy ilyen volumenű munka meghaladja a lehetőségeinket. Az ÁNER alapú rendszerek kategóriái kétségtelenül pontosabbak az általunk használt társulás-nómenklatúránál (amit viszonylag „megengedőbben" írtak le), ám ezek helyes alkalmazása specialisták feladata. Napjainkra a folyamszabályozások, a csatornázottság és az erdőgazdálkodás módosító hatása annyira szignifikáns, hogy táj rekonstrukciók esetében a szük spektrumú kategorizálás (alapos levéltári kutatások, pontos terep- és termőhelyismeret nélkül) durva melléfogásokhoz vezethet. 36