A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Függelék - Területleírások (1. sz. melléklet)

FÜGGELÉK l .sz. MELLÉKLET Mai állapota Napjainkban mindössze a Süveg-Magyari-erdő főnyiladékának két oldalán található három, gyér növényzetű magasabb homokdomb. Ebből kettő természetes képződmény, a harmadik egy tüzeset következményeként jött létre. A megégett fenyőket kivágták, az értéktelenné vált faanyagot ott hagyták a helyszínen. 2008-ig ezek az ágak és tönkök csaknem teljesen elkorhadtak. A buckahátak domináns gyeptársulása az évelő nyílt homokpusztai gyep (Festucetum vaginatae danubiale). A buckaközökben megjelenik ennek serevényfüzes változata is. Elszórtan látható néhány szürkenyár (Populus canescens), egybibés galagonya (Crataegus monogyna) és bonsai-szerű akác (Robinia pseudoacacia). A központi buckák természetközeli flórája arra utal, hogy kevéssé bolygatottak. Kiterjedtek a növényzet nélküli és a zuzmókkal borított felszínek. A talajról és a szórványosan előforduló szürkenyarakról gyűjtött zuzmókat kérésemre Lökös László határozta meg. Ezek a következők: 1./ Cladonia subulata 2.1 Cladonia rangiformis 3. / Cladonia magyarica 4. / Cladonia convulata 5. / Parmelia sulcata 6.1 Hypogymnia physodes A térszint izolátumhoz egy kisebb (2-3 ha) fehérnyaras (Populetum albae cultum), valamint néhány kiterjedtebb szürkenyaras (Populetum canescentis cultum) erdőtag csatlakozik. A Süveg-Magyari-erdő összekötő rész az átokházi tőzegbánya és a kelebiai védendő terület között. Nyugati fele viszonylag régebbi telepítésű erdőállomány, melynek kora (1994-ben) 34 év. A mellékelt térképen a megyehatár menti szőlőterület helyén jelenleg akácültetvény található (ami ebben a környezetben a nyugati ostorfával -Celtis occidental is- és a zöldjuharral -Acer negundo- egyetemben kiirtandó gyomfának számít). Az 1960-ban telepített erdők zöme fekete fenyves (Pinetum nigrae cultum) és vegyes %-os arányú fekete- és erdeifenyő (Pinus sylvestris) ültetvény. Akadnak nagyobb kiterjedésű szürkenyarasok (Populetum canescentis cultum) is. A korai nyár (Populus x robusta c. v. Marylandica) néhány erdőtagban gyakori elegyfa. A szálanként előbukkanó csomoros nyarak (Populus nigra) feltehetően a korábbi erdősítések gyökérsarjaiból fejlődtek. A Süveg-Magyari-erdő florisztikai felmérése rendkívül hézagos, ezért nem meglepő, hogy két páfrányfajt is találtunk itt. Az édesgyökerü páfrány (Polypodium vulgare) és az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) ugyanabban a 34 éves, elegyetlen fekete fenyvesben került elő. Az erdészeti üzemterv szerint az