A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Összegző florisztikai munkák - Növénygenetikai kutatások - A területek flórájára és termőhelyeire vonatkozó alapvető irodalmak helységek szerinti csoportosításban

Községi Monográfiák Az 1990-es években új lendületet vett a városi és községi monográfiák megjelentetése. A szerkesztők szerencsére kellő súly fektettek arra, hogy a társadalomtudományok mellett helyet kapjon az élővilág áttekintése is. Mivel sem az állatok, sem a növények, sem az élőhelyeik nem köthetők a közigazgatási határokhoz, a vizsgálatok esetenként óhatatlanul átterjednek a szomszédos helységekre. A Mórahalom monográfia (Juhász -szerk.- 1992) szerzőgárdájából Csongor Győző a kisváros határát olyannyira tágan értelmezte, hogy abba Asotthalom csaknem teljes területe is beletartozott. E sorok írója a Ruzsa monográfiában, a Domaszéki- főcsatorna semlyékes vonulatát Pusztamérgestől egészen Szeged határáig vizsgálta (Gaskó 2001). A Móra Ferenc Múzeum és a MME felmérései A munkacsoport tevékenységének ismertetése megtalálható jelen írás módszertani fejezetében (Résztvevők, anyag, módszer). Összegzőflorisztikai munkák Hazánk florisztikai értékeinek a felmérése az utóbbi két évtizedben alaposan felgyorsult. A védett növényekről a közelmúltban két alapmű látott napvilágot (Farkas-szerk.- 1999, Molnár-Sulyok-Vidéki 1995). Ezek a leendő Kőrös-éri TK-t érintő előfordulásokat is tartalmaznak. Bár a fajok tetemes hányada csak az alaptérképeken szerepel (a lelőhelyek megnevezése hiányzik), a szerzőgárda sok új adattal gazdagította ismereteinket. Növény genetikai kutatások Somlyay Lajos, Pintér István és Csontos Péter (2006) a hazai epergyöngyike (Muscari botryoides komplex) populáció genetikai vizsgálata alapján arra következtetésre jutott, hogy a korábban egységesnek tekintett állomány két fajból áll, a diploid Muscari transsilvanicumból és a tetraploid Muscari botryoidesből. Az utóbbi a Dunántúl nyugati felében és Északi-középhegységben él, ettől keletre mindenütt a Muscari transsilvanicum található. Az ásotthalmi mintavételi hely az Atokházi-tőzegbánya rétje volt. A területek flórájára és termőhelyeire vonatkozó alapvető irodalmak helységek szerinti csoportosításban Válogatásunk kizárólag a szárazföldi élőhelyekről szóló, napjainkig megjelent müvekre terjed ki. Nem foglalkozik a vizek élővilágával, a különféle jelentésekkel, a védetté nyilvánítási javaslatokkal, a doktori disszertációkkal és a szak-