A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Az emlősök faunajegyzéke

(A Tisza és a Maros folyók egykori árterére vonatkozó Szeged környéki adatok megtalálhatók Gaskó (1999) dokumentumkötetében.) Érdemes megnézni a farkasokkal foglalkozó szegedi (Gaskó 1999) és szabadkai (Hulló 2004) közlések időpontjait. 1882-ig az adatok a vegetációs periódusból származnak, ami állandó jelenlétre utal. Az 1888. utáni hírek kivétel nélkül a téli időszakra esnek. Az előfordulások dátumai alapján megkockáztatható, hogy Csongrád megyében a farkas váltóvaddá válása nagy valószínűséggel 1882. és 1888. között következett be. Figyelembe véve e faj rendkívüli óvatosságát, szórványos jelenléte és szaporodása a (a szegedi és szabadkai) városhatárt képező mocsarakban ezt követően sem zárható ki. Kiszorulásuk erről a vidékről valószínűleg az 1910-es években történt. Rövidítés: SzN = Szegedi Napló Az emlősök faunajegyzéke A leendő Kőrös-éri TK vonzáskörzetében előfordult emlős fajok (Mammalia) jegyzékét Csizmazia György (1979, 1998) közleményei, Fröhlich András kézirata (2005) és saját megfigyeléseink alapján állítottuk össze. Süiszám Az állat neve 1 2 3 4 5 6 1./ sün (Erinaceus europaeus) + + + + + Mi 2.1 vakond (Talpa c. europaea) + + + + + Mi 3./ erdei ciekány (Sorex a. araneus) + + 4./ törpe ciekány (Sorex m. minutus) + 5./ mezei ciekány (Crocidura 1. leucodon) + Cs+ + 6.1 hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus) + 1.1 korai denevér (Nyctalus n. noctula) + + + %.! kései denevér (Eptesicus s. serotinus) + 9./ lörpedenevér Pipistrcllus p. pipislrellus) + + 10./ mezei nyúl (Lepus e. europaeus) + + + + + 11./ Uregi nyúl (Oryctolagus c. cuniculus) R R 12./ mókus (Sciurus vulgaris fuseoater) + + + 13./ ürge (Citellus c. citellus) R Ottömös 14./ földikutya (Spalax 1. leucodon) + Kelebia és Asotthalom