A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Óriásbogarak (Dynastinae)

A korai Csongrád megyei adatok a következők: Szeged, belterület (Vánky-Vellay 1894), Makó, Maros hullámtér (Halász 1902), Csongrád, Szeged (Csiki 1906). A fenti irodalmak közös sajátossága, hogy dokumentatív anyagaik időközben megsemmisültek. A természetvédelmi szemlélet hatására az utóbbi időkben az entomológiai felméréseknél előtérbe kerültek a megfigyelések. Ez mindaddig dicséretes dolog, ameddig könnyen határozható fajokról van szó. Szerencsére az Oryctes nasicornis holdhausi ilyen, így a faunajegyzék elkészítéséhez felhasználtuk Csathó András István (2002) kéziratát. A tanulmány Békés megye délkeleti szegletének „érdekesebb" bogarait tárgyalja. Példányokkal (legalább részlegesen) dokumentált adatok Csongrád és Bács-Kiskun megye Vángel Jenő 1901 és 1904 között a budapesti Paedagogium III. éves hallgatóival az ország különböző területeiről gyűjtetett bogarakat. Az állatok meghatározásához -összehasonlító gyűjteményként- igénybe vették a Nemzeti Múzeum Állattani Osztályának Coleoptera anyagát A problematikusabb fajokat Kuthy Dezső segítségével determinálták. Faunajegyzékük Csongrád megyei orrszarvúbogár lelőhelyei: Csongrád és Szeged, Bács-Kiskun megyeiek: Kecskemét és (Kiskun)Félegyháza Vángel (1906). Különleges szerencsének tudható be, hogy a közlemény dokumentatív anyaga -igaz meglehetősen töredékes állapotban- napjainkban is megtekinthető az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának Biológia Tanszékén. Endrödi Sebő (1938) az Oryctes genus palearktikus alfajait összegző monográfiájában a ssp. holdhausi lelőhelyeként megyénkből egyedül Makót említette, Bács-Kiskunból Tiszaalpárt és (Kiskun)Félegyházát. A hivatkozott példányoknak mindenképp létezniük kellett, különben nem lehetett volna elvégezni a taxonómiai besorolásukat. A kárpát-medecei lemezescsápúak (Lamellicornia) összegzésekor Endrödi (1957) saját határozású (következésképp valós) tárgyanyagból kiindulva további Csongrád megyei előfordulásokat is közölt, melyek Csongrád, Pusztaszer és Szeged. Endrödi információs bázisa valószínűleg a MTM bogárgyűjteménye volt, ahol a makói és a pusztaszeri bizonyító példányok Makó, 1921. VII. 23, leg. Dr. J. Fodor (1 hím); Pusztaszer, 1910., leg. Pátkai I. (1 hím)- máig fellelhetők. Ádám László (1987) azt írta, hogy az orrszarvúbogár a Kiskunság erdeiben mindenütt előfordul. A megállapítás ugyan közelít az igazsághoz, de a szerző a Kiskunsági Nemzeti Park területéről mindössze 2 helyről (Fülöpháza: Hattyússzék és Ocsa: Nagy-erdő) említi az állat előfordulását.