A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Lemezescsápúak (Lamellicornia) - Csorványfélék (Galerisidae)

37. sz. térkép A vörhenyes csorvány előfordulása az általunk vizsgált dél-alföldi területen Az egyetlen hazai csorvány bogarunkat jellegzetes homokpusztai fajnak tartják. Eddigi lelőhelyei a KNP területén: Lakitelek, Tőserdő; Fülöpháza, Hatytyús-szék; Bugac, Nagybugac; Tabdi (Ádám 1987). Az állatok alkonyatkor aktívak. Fényre szignifikánsan repülnek, ami megkönnyíti kimutatásukat. Gombaevők -mycetofágok- (Ádám 1897), ismertté vált táplálékuk a homoki szarvasgomba (Mathrolomyces terfezioides), melynek a termőtestében fejlődnek (Merkl 1984). Mivel eddigi adatainkat kivétel nélkül fénycsapdák szolgáltatták, az általunk gyűjtött egyedek előfordulását nem tudjuk konkrét növénytársuláshoz kötni. Bár a Glaresis rufa-t megyénkben néhány helyről (Ásotthalom, Tanulmányi-erdő melletti gyep; Opusztaszer, az ONTE területén található gyepek; Ottömös, a Baromjárás mögötti „Makra-féle erdészház" környéke; Zsombó, a láperdő mögötti gyep) sikerült kimutatni, Duna-Tisza közi elterjedésére és életmódjára vonatkozó ismereteink meglehetősen felszínesek. Annyi talán megkockáztatható, hogy Ásotthalom és Ottömös körzetében, ahol előfordul, ott nagy egyedszámban rajzott.