A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Lapbogarak (Cucujidae)

35. sz. térkép A skarlátbogár előfordulása az általunk vizsgált dél-alföldi területen Ezt a fajt soha sem kerestük célirányosan. Példányait, a cincérkutatás „melléktermékeként", véletlenszerűen szedtük össze. A Móra Ferenc Múzeum bogáranyagában lévő 35 példányból 33 kérgezésekkor került elő, egyet farakásról gyűjtöttünk, egy a kinevelésre behozott fából származik. A skarlátbogár Magyarország domb és hegyvidéki erdeiben ritka, az Alföldön valamivel gyakoribb. Főleg nyarasokban gyűjtötték, de máshol is előkerült (Merkl 2003). Nagyméretű lárvái a kéreg alatt mozognak, ahol a fenyves tövisescincércérhez hasonló, durva szálú bábbölcsőt készítenek. Feltehetőleg ragadozók, de ez sem teljesen biztos (Merkl 2003). A Csongrád és Bács-Kiskun megyében előkerült példányok aktuális élőhelyeként 3 fafajt említhetünk, a fehér nyarat (Populus alba), a szürke nyarat (Populus canescens) és a kocsányos tölgyet (Quercus robur). A bogár „ritkaságát" rejtett életmódja magyarázza. A viszonylag rövid élettartalmú imágók elsősorban ősszel (adataink: 09. 20., 09. 21.), télen (adataink: tápnövény behozatal 12. 11., előjött 01. 10. -kinevelt példány- 12. 28., 02. 22.) és tavasszal (adataink: 03. 16., 03. 23., 04. 03., 04., 03., 04. 20.) gyűjthetők. Az egyetlen koranyári példányunk datálása 05. 04. A Móra Ferenc Múzeum bogáranyagában található Csongrád, BácsKiskun és Békés megyei skarlátbogarak gyűjtési adatait az alábbi táblázat összegzi: