A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Előszó

A nyugati végekhez hasonlóan, a Kőrös-ér vonzáskörzetében is sok a háborítatlan növény- és ezen belül a gyeptársulás. A fokozott határellenőrzés évtizedeiben a természet hatékonyan regenerálta önmagát. Mivel a dunántúli részekkel ellentétben, nálunk hiányzik az a központi akarat, ami a természetvédelmet preferálja, ezek az élőhelyek feltehetően meg fognak semmisülni. A kódolt sikertelenség nem a hivatásos és az amatőr természetvédők lelkén fog száradni. A privatizációval (mint mindenütt az országban) nagyságrendekkel felgyorsult a természetpusztítás üteme. Az 1999-től 2009-ig eltelt idő alaposan átírta az egykori megfigyeléseket. A tíz esztendővel korábbi természeti kincsek jelentős hányada megsemmisült, a természetes és természetközeli élőhelyek kiterjedése alaposan lecsökkent. A legszomorúbb az egészben az, hogy a profitorientált gazdálkodás antagonisztikus ellentétet generált a természetvédők és a tulajdonosok között. Kivételek akadnak ugyan, de ezek olyan ritkák, mint a fehér holló. Szűkebb pátriánkban az egyedüli sikertörténet a mórahalmi Nagyszéksós-tavon kialakított „bivalyrezervátum" esete. A Tanaszi-semlyék gyepterületébe több helyen beleszántottak. Az Atokházi-tőzegbánya tavaiból eltűnt a fehér tündérrózsa. A tavaszi hérics rívó-erdei lelőhelyét a szürkenyarak záródó lombkoronája és a letermelt tölgyek helyén elburjánzó ostorfa fiatalos szinte teljesen megsemmisítette. Az ugyanitt található egyhajúvirág állomány egy dűlőút füves szegélyzónájába szorult vissza. Az Atokházi-tőzegbánya körül zárttéri „vaddisznóskert" létesült, amihez a Rívói-erdő egy részét is hozzácsatolták. A KNP szakemberei, dr. Margóczi Katalin javaslatára, az egyhajúvirág legnépesebb foltjait, továbbá az elhagyott homokbánya környékét körülkeríttették ugyan, de a „génmegőrző tenyészethez" tartozó Süveg-Magyari erdőben néhány értékes növény (köztük a fokozottan védett, kiskunsági endemizmusnak számító bugaci nőszőfű) továbbra is minden oltalom nélkül maradt. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy ahol szükséges utaljunk a fenti sajnálatos változásokra, de nem erre koncentráltunk. A felmérések során a legfőbb problémát az anyagi fedezet állandósult hiánya jelentette. A pénztelenség a gyűjtésektől kedve, a preparáltatáson át, az irodalmi feldolgozásig, mindenütt éreztette hatását. A terepmunkák elvégzéséhez, valamint az adatok feldolgozásához nélkülözhetetlen segítséget kaptunk a Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Kollégiumától, a Kiskunsági Nemzeti Parktól és a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatától. Támogatóink nélkül ez a könyv sohasem készülhetett volna el. Szerencsésen alakultak kapcsolataink a civil természet- és környezetvédő mozgalommal, ami elsősorban Csehó Gábor érdeme. Az alábbi szervezetekkel sikerült konstruktív együttműködést kialakítani: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 16