A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Fokozottan védett növények

Jelmagyarázat: + = előfordul ++ = génbanknyi (10.000 tőszám feletti) állomány Megjegyzés : A tarka sáfrány (Crocus variegatus) 50 tő alatti populációja ÖttömösBaromj árason nem a legelőn tenyészik, hanem a legelő védő erdősáv és a földút közötti zsályás-legyezőfüves sztyeppréten (Astragalo-Festucetum rupicolae). Módszertani megjegyzések az ezután következő fejezetekhez A flóra és a fauna egyes elemeinek UTM térképes megjelenítésénél mindvégig az alábbi kódokat használjuk: 9 Az utóbbi 30 évben történt megfigyelések, gyűjtések • Irodalmi adat • 30évesnél régebbi gyűjteményi példány Fokozottan védett növények Általában "egy növény nem véletlen lesz fokozottan védett, így az e kategóriába tartozó fajok, természetvédelmi szempontból mindenképp kiemelkedő értékűek. A védett fajok esetében jóval nehezebb helyzetben vagyunk. Azt a kérdést ugyanis, hogy mely növény tekinthető florisztikai érdekességnek, mindig az adott tájra, vagy közigazgatási egységre vonatkoztatva érdemes vizsgálni. Esetünkben ez nem más, mint szűkebb pátriánk, Csongrád megye. Itt az előfordulások „topográfiai terítése" és az egyes populációk mérete nemcsak az „országos átlagtól" tér el -méghozzá alaposan-, de a szomszédos megyék hasonló mutatóitól is különbözik. Sok esetben, ami máshol viszonylag gyakori, az nálunk kifejezetten ritkaságnak számít. Ennek az ellenkezőjére szintén akad példa, bár lényegesen kevesebb, mert vidékünkön minden művelhető földet elhódítottak már a természettől. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy megyénk keleti és nyugati fele két külön világ. A Duna-Tisza közi és a Tiszántúli-flórajárás határa a folyó jobb partján, a hajdani Tisza-árteret követve, szeli ketté a területet. Ebben a zónában nem ritkán „kevert jellegű", mozaikos élőhelyek alakulnak ki, ami jótékonyan hatott az élővilág sokszínűségére.