A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

IV. fejezet - A fásítás igényének felmerülése és a törvényi alapok megteremtése az 1700-as években

r gül fövenyes (homokos), de száraz területeken fenyők vagy eperfa (pinus et abiete aut morus) ültetésére kell kötelezni. E célból az egyes vármegyékben csemetekerteket, vagy mint mondják: fanevelőket kell létesíteni, hogy a kiültetésre alkalmas csemetéket onnét ingyen szolgáltathassák ki. " A különféle rendelkezések és ajánlások (Mária Terézia 1769. évi erdőrendtartása, a Helytartótanács 1780-as körlevele, II. József 1788-ban keltezett két leirata, továbbá II. Lipót 1791. évi LVII. törvénye) a XVIII. század végére hazánkban is megteremtették a szervezett fásítások jogi hátterét. Bár II. József leiratai épp a futóhomok megkötését szorgalmazták (Magyar 1961), a DélkeletKiskunságban az érdemleges változást nem a felsőbb akarat, hanem az a gazdasági nyomás kényszeríttette ki, ami a faszűkében lévő alföldi településekre nehezedett.