A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

Tartalomjegyzék

Szeged birtokfelmérése a XVIII. század elején 48 Erdők a Duna-mentén az 1700-as években 49 A mocsaras Tisza-völgy 50 Viszonylag erdősebb vidék Kecskeméttől északra az 1700-as években 52 Fátlanság Kecskeméttől délre az 1700-as években 53 Lehetséges magyarázatok a kiskunsági homokvidék egykori fátlanságának értelmezéséhez 54 A talajvíz ingadozása 54 Periódusos talajvíz ingadozás 55 A Duna-Tisza közi futóhomok talajok 56 Kedvezőtlen klimatikus viszonyok hatásai a homokterületekre 57 Aszály és hőség a XVIII. század végén 57 A hírhedt 1863. évi Luca napi viharról, ami (ismételten) mozgásba hozta a homokot 59 Hideg telek, hóviharok, olvadás utáni belvíz 60 Évek, amikor kétféle éghajlati szélsőséggel is találkozhattunk 62 Egyéb erdőkárosító faktorok 63 Tűzesetek 63 Tudatos fapusztítás 63 Az izoláció jelentőségéről 64 III. fejezet 67 Napjaink természeti értékként is jelentős élőhely-típusai a Délkelet-Kiskunságban 67 Láncolat-élőhelyek 67 Összetett (erősen mozaikos) élőhelyek 68 Fás izolátumok 70 Kevesebb társulásból álló (viszonylag monoton) élőhelyek 73 Speciális élőhelyek 73 Egyedi természeti értéknek számító területek 76 Homokbuckások 76 Semlyékes vonulatok 80 A Csongrád megyei semlyékesek típusai 82 Füzlápok és láperdő foltok Csongrád megyénkben 83 Elterjedtségük 83 Jellegük 83 Kutatottságuk 84 A délkelet-kiskunsági láperdők és füzlápok vázlatos ismertetése 84 A fás növényzetű lápok és szomszédos területek kölcsönhatásairól 94 Fás szárú gyomok betelepedésének veszélye Csongrád megye fűzlápjaiban (és láperdeiben) 94