A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Egyéb adatok

(Csiki 1906) elsősorban Vánky és Vellay (1894) revideált tanulmányára épült. Az egyéb források között említhetők a szerző 1904-1905. évi gyűjtései, Horváth Géza és Kuthy Dezső addig nem, vagy csak részben publikált adatai (Kuthy 1897), továbbá Csiki Gusztáv szórvány-felmérései. Csiki (1906) az alapműként szolgáló Vánky-Vellay-féle (1894) összegzéshez viszonyítva sok újdonsággal nem állt ugyan elő, de határozásai minden kétséget kizáróan hitelesek voltak. Kéziratos katalógusának tanúsága szerint a Szegedi Városi Múzeum bogárgyűjteményének megalapozása idején (az 1910—

es években) Czógler Kálmán többször megfordult Kisteleken, Szatymazon és Kiskundorozsmán (Czógler 1920). Dokumentatív anyagának megmaradt része intézményünkben a mai napig megtekinthető. Az 1920-as évektől kezdve az autópálya feltárások megindulásáig a kutatások intenzitása a korábbiakhoz képest alig változott. A csekély számú, gyakorlatilag lokalizálhatatlan új szórványadat (pl. „Szeged környéki szikes vizek") a Fauna Hungáriáé köteteiben látott napvilágot. A szerzők elsődleges (többnyire kizárólagos) információs bázisát a MTM Allattárába került Stiller-és Erdős-féle gyűjtemények jelentették. Poloskák (Heteroptera) Czógler Kálmán az 1930-as, 1940-es években többek között felmérte Szeged Felsőtanyának és távolabbi környékének vízipoloska (Heteroptera, Hydrocorisae) faunáját. Gyűjteményét tanítványa és későbbi múzeumi utóda Csongor Győző először revideálta, majd egy hosszabb tanulmány részeként közzétette (Csongor 1956). Czógler lelőhelyei közül az alábbiak számítanak „nyomsáv közelinek": Maty-ér, Kistelek, Szatymaz (Vilmaszállás és Jánosszállás), Szirtostó, Vedresszéke, Müllerszéke, Oszeszéke, Dorozsmafürdő. A Czógler- és a Csongor-féle Heteroptera anyag jelenleg a Móra Ferenc Múzeumban található. Egyéb adatok A Csongrád megyei szikes tavak intenzívebb kutatása az 1950-es években kezdődött. A program eredeti célkitűzése a szikes területek hasznosításának tudományos megalapozása volt. A SZAB Szikeskutató Csoportjának tagjai számos Oszeszéket (is) érintő írást jelentettek meg. Ezek