A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Faunisztikai ritkaságnak számító futrinkák (Carabidae)

A két flórajárás határterülete Szeged (Czógler Kálmán gyűjtése 1916-ból —Czógler 1920—) Saját, 1974 óta folytatott felméréseink Duna-Tisza közi flórajárás (Praematricum) Asotthalom; Atokházi-tőzegbánya, Balástya; Oszeszék, Balástyaitanyák, Bordány; Seregélyes-dülő, Csengéié; Alsócsengele, Mórahalom; Tanaszi-semlyék, Madarász-tó, Pusztaszer; Tömörkényierdö, Rúzsa; Öregcsorva, Zákányszék; Zákányi-medence, Üllés; Árpád-dülö. Tiszántúli flórajárás (Crisicum) Árpádhalom; Szendrei-major erdeje, Mágocs-éri főcsatorna partja, Deszk; Maros védtöltés, Ferencszállás; Maros védtöltés, Hódmezővásárhely; Körtvélyes Tisza védtöltés, Rárós mezővédő erdősáv, Kiszombor; Maros védtöltés, Magyarcsanád; Maros védtöltés, Makó; Száraz-ér menti védtöltés. Irodalmi adatok: Hódmezővásárhely (Csiki 1906) Az eddig tárgyalt futrinkáktól eltérően, a Licinus cassideus nem tekinthető kizárólagos gyepi (campestris) elemnek. Példányai tartósan kimutathatók különféle erdei (sylvanus) élőhelyekről is. Az itteni jelenlét alapvetően más típusú életstratégiát igényel, mint a füves területek.