A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Madarak (Aves)

Eredményeink alapján megkísérlünk néhány általánosítható következetést is levonni, melyek a következők: 1./ A keskenylevelü ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) sávokban lévő szarkafészkek nélkül a vörös vércse (Falco t. tinnunculus) valószínűleg eltűnne, vagy szórványossá válna a szikesedő gyepek környékén. Ugyanez érvényes az apróbb énekesmadarak tetemes hányadára is. 2.1 Csapadékos esztendőkben, amíg nagyobb vízfelületeket találnak, a Csengelétől Dorozsma-Nagyszékig húzódó semlyékesek a nagykócsagok (Egretta a. alba), a kiskócsagok (Egretta g. garzetta), a szürke gémek (Ardea c. cinerea), a bakcsók (Nycticorax n. nycticorax) és a kanalasgémek (Platalea 1. leucorodia) fontos táplálkozó területei. Különösen igaz ez azokra a helyekre, ahol az elöntött területen keresztül valamilyen csatorna húzódik. Többnyire akad olyan leágazás, vagy öblözet, melyen keresztül az ívó halaknak sikerül kijutniuk az elöntött részekre. 3. / Bár a Kiskunsági Nemzeti Park néhány helyén fészkel a sárszalonka (Gallinago g. gallinago), a madárnak a kisteleki (Percelitanyáknál lévő) semlyékesen, három egymást követő évben (1998, 1999, 2000) megfigyelt költése, feltehetőleg új adat. 4. / Azokban az években, amikor a Tisza magasabb zöldárja miatt, a parti fecskék (Riparia r. riparia) kiszorulnak a folyó menti költőhelyeikről, tömegesen jelennek meg a környék minden fészkelésre alkalmasnak látszó agyag, vagy agyagos-homok falánál. 2000-ben az összes felhagyott ásatás falaiban százával találtunk lakott fészekodúkat. A csengelei és a balástyai ásatásokon 1000-en felüli odúból álló kolóniák alakultak ki. A közvetlen közelükben folyó emberi tevékenység láthatóan nem zavarta túlzottan a madarakat. 5.1 Majd mindegyik semlyékesen találkoztunk szalakótákkal (Coracias g. garrulus), melyeknek ezek a gyepfoltok fontos táplálkozó területei. Gyakoriságuk a fás környezetben lévő BalástyaKapitányságon volt a legnagyobb. Nem véletlenül, hiszen itt valamennyi, fészkelésre alkalmas hely is akadt. Mesterséges fészekodúk