A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Kétéltűek és hüllők (Herpetofauna)

5. sz. táblázat Hüllők (Reptilia) A fajok nevei Jelenléte állandó vízhez kötött Domaszék, Börcsök-tanya melletti semlyékes Szeged, Kiskundorozsma, Subasa Szeged, Kiskundorozsma, Nagyszék Szeged, Kiskundorozsma, Rózsa-laposa Szeged, Kiskundorozsma, Hosszúhát Balástya, Oszeszék Balástya, Kapitányság Balástya, Kömpöc-puszta Kistelek, Perceli-tanyák Csengelei puszta, a Dong-értől délre fürge gyík (Lacerta agilis) + + ++ + + + ++ + + + zöld gyík (Lacerta viridis) + + + + vízisikló (Natrix natrix) + + + + + + + + mocsári teknős (Emys orbicularis) + + + ++ + + + Jelmagyarázat: ++ Génbanknyi populáció, + Előfordul Megjegyzések: \.l A Rana esculenta Rana ridibunda -komplex-! megjelölés arra utal, hogy a Rana ridibunda és a Rana esculenta elkülönítéséről folyó taxonómiai vitában nem tudunk állást foglalni. Együttes előfordulás esetén (Csengéié, Oszeszék, Szeged-Kiskundorozsma) mindenütt akadtak elkülöníthetetlen példányok. 2.1 A dunai gőte (Triturus dobrogicus) rendszertanilag meglehetősen problematikus faj. Kárpát-medencei előfordulását Puky Miklós (1999) tisztázta. Eredményeit csak megerősíteni tudjuk. Csongrád megyében kizárólag dunai gőtét találtunk, típusosnak mondható tarajos gőtét (Triturus eristatus) nem. Mindenképp figyelemre méltó az a tény, hogy ennek a PannonDacikus elterjedésü (Arntzen et. al. 1997) fajnak két, egyenként is gén-