A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)
I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Faunisztikai felmérések
kiadványban (Molnár-Jakab 1980). A Csongrád megyei viszonylatban teljességre törekvő kötetben (Marián 1980) számos orientáló adatot találunk a környék szikeseinek és szikes tavainak (Péteri-tó, Csaj-tó, Dongértó, Kisteleki Nagy-szék, Makra-szék, Szirtos-szék szegedi Fehér-tó) Avifaunájáról. A kiskundorozsmai szikes-komplex (ki tudja miért?) következetesen kimaradt a szinkron megfigyelések konstans helyei közül. Főképp ennek tudható be, hogy a mai napig sem jelent meg róla összegző áttekintés. A terület kutatottsága mindvégig alacsony fokú maradt, bár a nevesebb ornitológusok közül Beretzk Péter, Puskás Lajos, Marián Miklós és Molnár Gyula gyakorta megfordult ezen a tájon (Molnár 2001). Kérésünkre az elmúlt évtizedek szórványadataiból Molnár Gyula összeállította Dorozsma-Nagyszék madarainak fajlistáját (Molnár 2001). Veprik Róbert megfigyelései a Kiskundorozsma-hosszúháti ülepítő környezetére vonatkoznak. A különféle faunajegyzékek használhatóságát behatárolja, hogy a száraz és a nedves időszakokban alapvetően más KiskundorozsmaNagyszék madárvilága. Az erősen belvizes 1970-es években kora tavasztól a nyár derekáig egybefüggő víztükör borította a kismedencék mélyebb részeit. Az 1982-től kibontakozó „hosszú aszály" idején több egymást követő esztendőben elmaradt az elárasztás, vagy rendkívül rövid időszakokra korlátozódott. Puhatestűek (Mollusca) Az eddig publikált Mollusca (csiga és kagyló) adatok alapján a nyomvonal környéke „terra incognita"-nak tekinthető. Egyedül Czógler Kálmán 1935-ben megjelent írásában (Adatok a szegedvidéki vizek puhatestü-faunájához) szerepel 3 csigafaj neve után a Dorozsma lelőhely (Czógler 1935). Bogarak (Coleoptera) 1894-ben Vánky József és Vellay Imre „Adatok Szeged vidékének állatvilágához" c. kismonográfiájában már találunk utalásokat néhány bogárfaj Kiskundorozsma környéki előfordulására (Vánky-Vellay 1894). Csiki Ernő 1905-ben „Csongrád vármegye bogárfaunája" címmel összegezte a szóban forgó területre vonatkozó ismereteket. Faunamunkája