A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. Függelék - 2. sz. melléklet. A szegedi Makkos-erdő védetté nyilvánítási javaslata

Csongor Győző (1979) Csongrád megyei Orchidea monográfiájában a Makkos-erdőből két fajt említ, a fehér madársisakot (Cephalantera damasonium) és a vörösbarna nőszőfűvet (Epipactis atrorubens). 1992-ben előkerült öt tő kardos madársisak (Cephalantera longifolia) is. Sajnos az élőhelyét időközben letarolták. Ez a növény az egykori Tisza ártéren telepített tölgyesekben viszonylag sok helyen fellelhető. Recens Csongrád megyei élőhelyei: (Felgyő; Vidre-ér(?), Bäks; Süli-erdő, Dóc; Bíbicháti-erdő, Opusztaszer; Palásti-erdő Szeged; Makkoserdő, Ujszentiván; Szüzgulyai-erdő. Legszámottevőbb a baksi és az ópusztaszeri populáció, ahol két, 50 év körüli tölgyesben, erdőnként 10.000 fölötti a tőszám. A Makkos-erdő és a Körtöltés érintett szakaszának flórája, a szórványadatok ellenére is felméretlen. (Az eddig említetteken kívül még két közlemény (Lányi 1916 és Tímár 1948) sorolható ebbe a kategóriába.) Faunisztikai adatok Rovarvilág A városhoz közel eső terület viszonylag hamar felkeltette a helyi zoológusok érdeklődését. A tragikus sorsú szegedi bogarász Vellay Imre és gyüjtőtársa Vánky József 1894-ben jó néhány bogárfaj (Coleoptera) előfordulását közli a Körtöltésről és a nem sokkal azelőtt újratelepített, aprócska fákból álló Makkos-erdőből (Vánky-Vellay 1894). Az 1970-es években végzett, szisztematikus cincér (Cerambycidae) felmérések kiterjedtek a Körtöltés teljes hosszára, valamint a csatlakozó erdősávokra (Gaskó 1979). A regisztrált fajszám 66 volt, ami időközben 70-re bővült. Összehasonlításképp néhány alföldi terület Cerambycidáinak fajszáma: Kiskunsági Nemzeti Park 67 faj (Merkl 1987), Hortobágyi Nemzeti Park 49 faj (Kaszab 1981), Bátorliget 53 faj (Merkl 1991 ). A Körtöltés-menti erdőtagok faunajegyzékét (Gaskó 1979) összevetve az is kiderül, hogy a Makkos-erdőben a legnagyobb a faj szám. A magas érték (a kutatottságon kívül) több tényező együttes hatásának tudható be. A terület olyan ökológiai rendszer része, amely (a szilléri erdősávon keresztül) összefügg a tiszai hullámtérrel. A Tisza-parti fatelep (ameddig létezett) és a környező lakóházak tűzifája jelentős faunaterjesztő faktornak bizonyult. Nem mellékes az sem, hogy a Makkos-erdő, több-kevesebb