A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

III. fejezet. Erdősítés a tisztább levegőjű Szegedért - A levegő por- és pollenterheléséről (ad. 2.)

dősítéssel egyrészt ezt a nemkívánatos mellékhatást védenénk ki, másrészt a hűvösebb erdei mikroklíma felerősítené a meglévő áramlást. A Maros torkolatvidékén (a Tápai réten), továbbá a várostól északra (Öthalom, Nagyfekete, Székhát, Nagybaktó, Felsővárosi feketeföldek, Ásvány-hát, Kémes és Szomolya térségében) a művelési ág változtatását megkönnyíti, hogy jelentős részarányban találhatók itt kedvezőtlen talajadottságú, mezőgazdasági termelésből kivonásra és funkcióváltozásra javasolt területek (lásd a VÁTI Kht vitaanyag -1996-1997- térképmellékletét). Az általános felmelegedés trendjeit figyelembe véve, a belső övezeten kívül, a Mórahalom-Zákányszék-Balástya-Opusztaszer vonal mentén szükség lenne egy külső erdőzónára is. Ez jelentősen csökkenthetné a homoktalajoknak a böjti szelek által történő kifúvását. A levegő por- és pollenterheléséről (ad. 2.) A szálló por mennyiségét több tényező alakítja. Nagy forgalmú utak mellett a munkanapokon mindig magasabb a levegő szennyezettsége, mint hétvégeken. Ezt támasztják alá a Kossuth Lajos sugárúton mért adatok (12. sz. ábra) is. Itt az összes mérések 60-70%-a meghaladja az egészségügyi határértéket (13. sz. ábra).