A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)
Indoklás (helyett) - Bevezetés a Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről sorozathoz
jebb részigazság. A fajok többsége attól ritka, hogy túlspecializálódott. Akad, amelyik csak egy bizonyos élőhely-típusban fordul elö (mono- és sztenök oligotop fajok), mások az antropogén hatásokra (pl. a háborgatásra) érzékenyek, esetleg a táplálékspektrumuk szűk (mono- és sztenök oligofág fajok). A különleges környezeti igényű állatok fennmaradt populációi általában izolálódtak. Eltűnésük apró változások esetén is gyorsan bekövetkezhet. Ezt a helyenként kizárólag papíron létező „ökológiai hálózat" nem képes megakadályozni, és remény sincs a visszatelepedésükre. Nézzünk a szorosabb élőhelyi kötődésre és a túlzott izolációra egy-egy jellemző példát. A vájárfutrinka (Scarites terricola) tipikus sztenök oligotop bogár. Csongrád megyében eddig az alábbi növénytársulásokból csapdáztuk: sziki szittyórét (Scorzonero-Juncetum gerardi), sziki sásrét (AgrostioCaricetum distantis), zsázsás mézpázsit (Lepidio-Puccinellietum limosae) és vízborítás-mentes szikikáka mocsár (Bolboschoenetum maritimi). Kiszáradáskor állományai a nedvességet követve, az adott élőhelykomplexen belül váltogatják habi tatjaikat. Amennyiben a talajvíz szintje tartósan lesüllyed (pl. egy csatornázás következtében), az állatok kiszorulnak a területről. Az izolált csoportok megmaradását aktuális egyedsűrűségük alig befolyásolja. A rájuk leselkedő veszélyeket, a helyi nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) populáció életkilátásainak felvázolásával kíséreljük meg érzékeltetni. Megyénkben ez a faj jelenleg csak egy helyen fordul biztosan elő, az Újszegedi Népligetben. Itt az 1990-es években érzékelhető károkat okozott, és ma is sok van belőle. 2-3 évtizeddel ezelőtt még állandó lakónak számított a Körtöltés melletti tölgyesekben is, ahonnan az idősebb hagyásfák kivágása után tűnt el. Visszatelepítését kiemelt természetvédelmi feladatnak tartjuk, mert az újszegedi állomány spontán terjeszkedése ökológiai hálózat híján- gyakorlatilag lehetetlen. Ha a repatriálás elmarad, akkor az egész megyéből végérvényesen kipusztul ez a csodálatos szépségű bogár. A liget csúcsszáradt, idős fáit ugyanis néhány éven belül letermelik. Az emberi beavatkozás hatására valamennyi „öregerdei" állat veszélyeztetetté vált. Az erdőgazdaságok nem nagyon tűrik meg a lassan megtérülő, hosszú vágásfordulójú, természetközeli keményfa erdőket. A fajösszetétel már a tervezés pillanatában eldől, következésképp a gazdasági