A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - A Külső Sancer-tavak vízszennyeződéséről - Járulékos feladatainkról - Értékmentés a felszámolásra kerülő szuburbán élőhelyeken

40. sz. kép Gyümölcsös kert Baktóban Antal Tamás felvétele (2006) E speciálisan szuburbán gazdálkodási „forma" jövője mindenképp kérdéses. A Szeged körüli magas helyi értékű földek szinte kivétel nélkül magánkézbe kerültek, így bár lenne rá igény, a kiskertek nem tudnak tovább terjeszkedni. Ujabb területek híján, a meglévő telkek annyira felértékelődnek, hogy előbb-utóbb érdemes lesz rajtuk építkezni. Az egykori gyümölcsösök jobb esetben kertvárossá válnak, de az sem kizárt, hogy helyükön lakóparkok létesülnek. A kertzóna nem lebecsülendő előnye, hogy az itteni gyümölcsfák némiképp pótolják a város környékéről hiányzó erdőket. Oxigént termelnek, megkötik a port, és élőhelyet biztosítanak számos rovar- kétéltű-, hüllő-, emlős- és madárfajnak. Azzal, hogy a város terjeszkedése következtében, közel egy évszádon át a régi és új kertek egymás mellé kerültek, sok szempontból egyedi ökológiai hálózat alakult ki. Bár a müvelés elhanyagolása a gazdálkodók érdekeivel ellentétes történés, mégis mindig akadt elegendő számú és kiterjedésű felgyomosodott telek. Az alapfauna megmaradása szempontjából ezek a „kisrefugiumok" a legértékesebb területek. Ami a szuburbán biotópok gyümölcsfákban fejlődő bogárfaunájának a felmérését illeti, egyelőre a kezdeti szakasznál tartunk. Városunk