A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - A szuburbán fás területekről és védelmükről - Újszeged, Népliget

A szőregi kertben fogott példány az állat mobilitására utal, ami a kolonizációs képességet jelentősen erősíti. A fűz-nyár ligeterdőben csapdázott szarvasbogarak (szintén kevés példány) korántsem jelentik azt, hogy szarvasbogár a „tápnövénye" a fehér füz (Salix alba), mert a környéken tölgyek és gyümölcsfák egyaránt tenyésztek. A hullámtereken megtelepedett populációk gyengesége az áradások pusztító hatásának tudható be. A föld alatti részekben fejlődő lárvák fokozottan érzékenyek erre a szelektáló tényezőre. Az ártéri telepített tölgyesekben észlelt előfordulások a Maros völgyének faunakapu jellegét bizonyítják. A szegedi oldalon a szarvasbogarak állandó lakói a Vadaspark ültetett tölgyesének. Időről-időre megjelennek a Makkos-erdőben is, majd ismét eltűnnek a területről. A nagy termetű, lassan mozgó példányok vélhetően a környékbeli gyerekek gyűjtőszenvedélyének esnek áldozatául. Elterjedése 8. sz. térkép8. sz. térkép A szarvasbogár (Lucanus cervus) -Coleoptera, LucanidaeElterjedése Csongrád megye délkeleti részein A Népligetben honos nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) megyénk egyik leginkább veszélyeztetett faunisztikai ritkaságának számít. (A faj Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyei elterjedését a 4. sz. melléklet összegzi.)