A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)
I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Az anyagnyerő gödrök természetvédelmi hasznosításával kapcsolatos javaslat
környékének érintett szakaszait újonnan telepítendő erdősávval szigetelnék el az autópályától. Az anyagnyerő gödrök természetvédelmi hasznosításával kapcsolatos javaslat Bármennyire furcsának tűnik, az anyagnyerő gödrökkel kapcsolatos munkálatok összekapcsolhatók az aktív természetvédelemmel. Nem kell mást tenni, mint a munkatérképen feltüntetett anyagnyerő helyek közül egyet (vagy néhányat) kijelölni és a kitermelést ide koncentrálni. A bányászat befejezése után ezeken a területeken viszonylag csekély anyagi ráfordítással természetközeli élőhelyek alakíthatók ki. A szukcesszióra építő hagyományos természetvédelem bár kétségkívül nélkülözhetetlen, önmagában nem mindig elegendő. A Tisza ártéren mesterségesen (csatornázásokkal, gátak emelésével stb.) kiszárított területek kizárólag az ember aktív közreműködésével revitalizálhatók. Ugyanez a „rásegítés" szükséges az elmúlt 150 évben megsemmisített buckaközi vízállásos élőhelyek (optimális helyen és mértékben történő) pótlásához. A bányatavak lehetséges (potenciális) természetvédelmi jelentőségét lemérhetjük a Budapest közelében lévő Naplás-tó speciális flóráján (Kecskés-Ocsag 1992), továbbá viszonylag fajgazdag gerinces(Sollmayerné Boncz E.-Kecskés-Ocsag-Bognár-Puky-Bódi 1991) és bogárfaunáján (Merkl 1996). Ezt a területet védetté nyilvánították, ami precedens értékű döntés. Üdvözlendő lenne a madárvonulások szempontjából frekventált helyen lévő Alsó-Tisza vidéken is követni a fővárosi példát. A lehetőségek szabta kereteken belül, a bányagödrökben teljes értékű biotópot szeretnénk kialakítani. Ennek szellemében a mindenkori autópálya építők „központilag" elvégzendő feladatai közé tartozna a tóvá mélyítés, a (megfelelő rézsűjű) partszegély elkészítése, valamint a magaspartok fásítása. Az M5-ÖS autópálya esetében a Madarász-tó melletti anyagnyerőhely a legalkalmasabb erre a célra. Itt a terület vízellátó rendszerét minimális földmunkával össze lehetne kötni mind a Madarász-tói, mind a Széksós-tói főcsatornával. Ha a bányató medencéje elég tágas, a rendszer akár időszakos tározóként is üzemelhet.