A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A gyűjtemény második megalapítása - Az újjászervezés munkálatai

Az átvételkor közel 4000 példányt számláló vízipoloska-gyűjtemény egyedül­álló tudományos jelentőségére Csongor Győző akkor döbbent rá igazán, amikor az már a kezében volt. Az anyag meglepően fajgazdag, korrektül lelőhelyezett és megbízhatóan határozott. Azonnal nekilát kigyűjteni az összes Csongrád megyei adatot. Bodnár Bertalan gyűjteménye ekkor már a hódmezővásárhelyi múzeumban található, ami megkönnyítette a dolgát. A monografikus igényű feldolgozáshoz át kellett még néznie még a Természettudományi Múzeum Állattárának meglehetősen terjedelmes anyagát, továbbá a szegedi egyetem állatrendszertani intézetének vízipoloskáit. Az archív adatok nyomán kirajzolódó mozaikos faunaképet saját gyűjtései segítségével formálta egységes rendszerré. Ismeretei pontosításához kéz­irat gyanánt felhasználta Horváth Géza és Czógler Kálmán gyűjtési naplóit. Min­den rendelkezésére álló adatot összesítve, 61 gyűjtőhelyről 33 fajt sikerült kimu­tatnia (Csongor 1956/b). Az élőhelyek leírása - akár csak mesterénél Czóglernél ­részletes és precíz. Nézzünk erre egy találomra kiragadott példát: „21. (élőhely) Cserepessori tó. Téglagyári (régebben Kertész-féle) gödrök. A körtöltésen belül, Szeged város területén, a legnagyobb kiterjedésű, typikus szikes mocsár, a Vágóhíd közelében. (Régi várostérképeken is szerepel). A feltöltés és gyakori lecsapolás következtében ma már alig maradt belőle valami. Környéke szikes talaj, medre lösz. " Valamennyi élőhely leírásánál felsorolja a növénytársulásokat is. A vízipoloskák repülési idejét grafikonon érzékelteti. Még ugyanebben az évben (tehát 1952-ben) Beretzk Péter kezdeményezésére, helyi- és budapesti szakemberek bevonásával, létrehozzák intézményünkben a vidék legnagyobb természettudományos állandó kiállítását, a „Fehér-tó életét". A kiállítás rendezője Móczár László, koordinátora Csongor Győző volt. A kiállítással párhuzamosan kezdetét veszi a nagy rendteremtés időszaka. 1953. február 24-én dr. Boross István, a Természettudományi Múzeum akkori főigazgatója körlevélben utasítja a vidéki múzeumigazgatókat a természettudomá­nyos szakanyag leltározására. A munka elvégzésének határideje 1953. XII. 31. Részfeladatai a következők 63 : „ 1./preparálás, vagy konzerválás (amennyiben szükséges) 2. /felcédulázás 3. / az anyag rendezése a tárlóhelyen 4. / az anyag meghatározása 5. / a meghatározások revíziója 6. /a tárgyak adatainak felvétele gép, vagy kézírással az ideiglenes (piszkoza­ti) kartonokra 65 Dr. Boros István 1953. 02. 24-én keltezett leirata nyilvántartási és adatszolgáltatási ügyben, -in.: MFM Adattára isz.: - (MTM isz.: 863-11 1/1953)

Next

/
Thumbnails
Contents