A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A gyűjtemény szétzilálódása és újjászervezése (1934-1957) - Beretzk Péter, mint „kultúrpolitikus” (1936-1945)

Beretzk Péter, mint „kultúrpolitikus" (1936-1945) Beretzk Péter nemcsak a gyűjteményt gyarapította. Mint városi törvényhatósági bizottsági tag (a múzeumi bizottság tagja) számos figyelemre méltó javaslattal állt elő. 1936-ban a múzeum elképesztő zsúfoltságát az épület két szárnyának továbbépítésével kívánta orvosolni (Beretzk 1936). A bővítéssel kapcsolatos elképzelései az alábbiakban összegezhetők: ]./ „Egyetlen és tökéletes megoldás pedig csak az lehetne, ha a múzeum épületét kétoldalt megfelelő szárnyakkal egészítenék ki. " 2.1„ ...a vármaradványt haladéktalanul át kell adni a múzeum céljaira " 3./ „A vármaradvány fedett sétánnyal könnyen összeköthető a múzeummal, a féltettebb köveket ez út szegélyén is el lehetne helyezni. " Korábban Móra Ferenc is szorgalmazta a kultúrpalota négyzet formájú tömbbé alakítását. így az épület-együttes belátható ideig minkét funkciónak (múzeum és könyvtár) megfelelt volna. 1938 januárjában Beretzk Péter felvetette a Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum szétköltöztetésének a szükségességét (Beretzk 1938/a). Világosan látta, hogy a raktározási gondok megoldása nélkül elképzelhetetlen az átgondolt fejlesztés. Koncepciójába a külső raktárok kialakítása és a természettudományos gyűjtemény „kimentése" is beletartozott. „A múzeum anyagának egy részét ki kell vinni az épületből. Ez a szükségszerű elgondolás vezetett akkor, amidőn két év előtt javaslatot tettem a természetrajzi tárnak egy városi házban, annak megfelelő helyiségeiben való elkülönítésére. Ez a szükségszerű megoldás is azonban külön terheket jelentene és az adminisztráció nehézségei miatt ugy Móra Ferenc, mint a jelenlegi igazgató sem látta volna, illetve látná szívesen ezt a tervet. " A tervezet szerint a könyvtár kiköltözése után a Tisza-parti kultúrpalota teljes épületét Szeged város múzeuma kapta volna meg. Beretzk Péter a dísztermet a jelesebb kulturális események színterének szánta. A sors kegyetlen fintora, hogy 1952-től egészen 1976—

ig épp a természettudományos állandó kiállítások foglalták le ezt a termet. Először a Fehértó élete, később a Tisza élővilága. A könyvtár kiköltözését sem érhette meg, mert arra közel fél évszádot kellett volna várni. Tervei közül a Magyar Madártani Intézet Szegedre telepítése hiúsult meg a leghamarabb és a leglátványosabban. Amikor 1945-ben felvetette ezt az ötletet, a helyzet nem tűnt reménytelennek, sőt túl bonyolultnak sem. Az intézet madáranyaga Budapest ostromakor megsemmisült, mindössze a „hivatalnak" kellett volna