A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - Koncepcióváltás a század elején - A Czógler korszak (1917-1936)

Gaskó Béla 1978-ban átpreparáltatás és újracímkézés után a teljes Czógler féle bogáranyagot revidiálta. (A védett fajok listájának összeállításához a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1993. (III. 31.) KTM rendeletének 2. és 4. számú mellékletét vettük alapul.) Az 1930-as évek közepén, a szegedi bogarászat (Stiller Viktor, Erdős József, Papp Károly és Biczok Ferenc neveivel fémjelezhető) nagy korszakába már nem kapcsolódott be, bár annak szereplőit valószínűleg ismerte (Erdőst és Biczókot. ha máshonnan nem, hát a szegedi egyetemről). Csongor Győzőtől kaptunk egy különlenyomatot abból a cikkből, melyben Stiller Viktor 1934-ben a fűz légycincért (Molorchus salicicola) - Coleoptera. Cerambycidae - leírta Szeged környékéről. (Stiller 1934/b). Az ajánló sor a következő: „Nagyságos Czógler Kálmán Tanár Úrnak szívélyes üdvözlettel a szerző". A „Kiegészítő adatok Csongrád vármegye bogárfaunájához

,, c. írás (Stiller 1939) ajánló sorai ennél mindenképp szorosabb ismeretségre utalnak: ..Czógler Kálmán Urnák szívélyes üdvözlettel: Stiller Győző ny. MAV főfelügyelő Szeged Erdő u. 9. 1939. 09. 12." (Stiller német származású lévén, szinte kizárólag ezen a nyelven publikált. Egyetlen magyarul készült nagyobb tanulmánya szignózásakor - valamint annak dedikációjánál - a Viktor helyett, az azonos jelentésű Győző keresztnevet használta.) A Czógler-féle bogárgyűjteményben 6, mintaszerűen preparált fényes trágyatúrót (Onthophagus lucidus) találtunk. Lelőhelyük: Szeged, 1920. 03. 27., gyűjtőjük Stiller Viktor. A bogarakkal ellentétben a puhatestűek tanulmányozása végigkísérte Czógler Kálmán teljes múzeumi pályafutását. Szoros szakmai kapcsolatokat ápolt a kor egyik legnagyobb malakológusával, Rotandes Mihály, egyetemi magántanárral. Két közös cikket jelentettek meg. Az első (Czógler-Rotarides 1936) a folyamkagylóval (Unió tumidus) foglalkozott, a második (Czógler-Rotarides 1938) a Maros és Tisza vízhordta puhatestű faunájával. Bába Károly (1998) szerint Czógler és Rotarides nevéhez fűződik a szegedi malakológus iskola megalapítása. Lbbe a későbbiek során olyan neves kutatók tartoztak, mint Horváth Andor, Bába Károly, Kovács Gyula és Szekeres Miklós. Városunk tágabb környékén folytatott Mollusca felméréseit Czógler 1935-ben publikálta (Czógler 1935). Térképmellékletéből és hajszálpontos területjellemzéseiből egyaránt kiderül, hogy ekkor még sokkal több vízjárta hely létezett ezen a tájon. Megállapításunk olyan összességében száraz, homokos talajú körzetekre is vonatkoztatható, mint pl. Asotthalom. A Városi Múzeum Szeged vidéki recens csiga- és kagylógyűjteménye az utolsó bejegyzés idején (1935 04. 31-én) 4534 példányból állt. A korrektül határozott