A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - Koncepcióváltás a század elején - A Czógler korszak (1917-1936)

különféle gyűjtések, vásárlások és ajándékok előbb az így kiesett anyagot pótolták. Többlet csak ezután keletkezhetett. Az „újrafeltöltésser magyarázható, hogy a Czógler-korszak alatt a gyarapodás összvolumene. a reizneri időkhöz képest, mérsékeltnek mondható. Az elodázhatatlan állagvédelmi teendők után azonosítani és rendszerezni kellett a meglévő tárgyakat. Az egyáltalán nem könnyű feladatot tanáros precizitással és találékonysággal oldotta meg. Bár számos taxon esetében mindvégig az MTM segítségére szorult, ügyesen használta ki az újonnan létesített egyetem által nyújtott lehetőségeket. Kiváló munkakapcsolatait jelzi, hogy hamarosan tagja lett a Ferencz József Tudományegyetem Baráti Körének. A stratégiainak nevezhető nyitás hozadékaként a múzeumi anyag determinálásának tetemes hányadát az egyetem munkatársai végezték. Bába Károlytól (1998) tudjuk, hogy a növények határozásában olyan szaktekintélyek segítettek neki, mint Győrffy István, Greguss Pál és Kol Erzsébet. Némi utánajárással Czógler több más taxon feldolgozásához is talált hozzáértő tudósokat. Ezzel magyarázható, hogy a természettudományos gyűjtemény tárgyainak zömét rövid idő alatt sikerült ..leltárkész" állapotba hoznia. A századelő hiányos és nem minden rendszertani csoportra használható határozóinak ismeretében ez hihetetlenül nagy előrelépésnek számított. Először természetesen azokkal az anyagrészeket dolgozta fel, amelyekkel egyedül is elboldogult. Az 1920. évi jelentés

33 szerint: „elkészítette a gondozására bízott gyűjtemények új katalógusát, újra rendezte a rovargyűjteményi s megkezdte a maggyűjtemény felállítását. " A kezdeti időszakban az előkészítő munkálatokkal egyidejűleg folyt a Szegedi Városi Múzeum természettudományos anyagának a tételes leltározása, később „összevárta" a nagyobb anyagrészeket. Az első kötetbe az élővilág preparátumai, a másodikba az ásványok, a kőzetek és a kövületek kerültek. Szóbeli közlések alapján létezett egy herbáriumi napló is, de annak nyoma veszett. A bejegyzések időpontjai alapján a leltárkönyveket

36 Czógler 1917-től 1935-ig vezette (A munkajellegének érzékeltetésére az állattani leltár egy részét, továbbá a kőzetekre, a kövületekre és az ásványokra vonatkozó bejegyzéseket mellékletként csatoljuk -1-4. mellékletek-). Nem csak a napjainkban egyedileg leltárköteles kategóriába sorolt tárgyakat vette nyilvántartásba, hanem minden kellő háttér-információval ellátott anyag35 Jelentés a szegedi Somogyi-Könyvtár és Városi Múzeum állapotáról 1920-ban -in.: CS. M. Levéltár isz.: - (Eredeti isz.: 20/1920 jan. 12.) ,û Városi Múzeum Szeged /1917-1950/: Az Állattani Gyűjtemény Leltára I. Városi Múzeum Szeged /1917-1950/: Az Ásványtani Gyűjtemény Leltára, -in.: MFM Adattára isz.: -