A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - Koncepcióváltás a század elején - A Czógler korszak (1917-1936)

A Czógler korszak (1917-1936) Móra szakmai ismereteit természetrajz-földrajz szakon folytatott egyetemi tanulmányai során szerezte, így a Szegedi Városi Múzeumban ö volt az első (és utolsó) olyan igazgató, aki szakirányú ismeretekkel rendelkezett. Egyetemi évei alatt Mágócsy-Dietz Sándor professzor hatására kezdett el a botanikával foglalkozni. 1900-ban, hallgatóként készítette el a „Népies növénynevek a Kiskunság flórájában" c. tanulmányát (Csongor 1960/b). Csongor Győző ( 1960/b) szerint „Mórának igen nagy érdeme, hogy' a tizenkettedik órában lerögzítette csaknem 100 növényfajnak pusztuló nevét, az egyes vidékekre jellemző változatait. Csak sajnálhatjuk, hogy ilyenirányú összefoglaló nagyobb tanulmányt nem írt. " Néhány év múlva Wagner Jánossal közösen természetrajz tankönyvet írtak a polgári leányiskolák I. osztálya számára (Móra-Wagner 1909). Bár Móra baráti kapcsolatokat ápolt a kor több neves botanikusával (köztük Moesz Gusztávval, Jávorka Sándorral és Győrffy Istvánnal), 1910 után már csak tárcáiban, elbeszéléseiben és regényeiben jelenik meg a természet (Csongor 1960/b). A természetrajzi gyűjteménytől való lelki eltávolodása valószínűleg összefügg az apróbb megszakításokkal 1904-től 1917-ig rátukmált tárvezetés „rosszemlékű" éveivel. A Magyar Városok Monográfiája sorozat Szeged kötetében (Móra 1927/a) és az 1936-ban megjelent „Szegedi tulipántos láda" c. könyvben (Móra 1936) minden esetre elég egyértelműen rangsorol: „Az emeleten két teremben elhelyezett természetrajzi gyűjtemény nagy számmal szerepel az intézet állománykimutatásában -73.000 darab- , mindazonáltal a múzeumi osztályok közt ennek van a legkisebb tudományos jelentősége. " (Az idézett részlet mindkét műben -Móra 1927/a, 1936- azonos.) A Magyar Minerva VI. kötetében (1930-1931) a szegedi múzeum ismertetésénél ugyanez az érdektelenség tükröződik. A vonatkozó irodalom és kiadványok rovatban több tucat régészeti és néprajzi szakcikk felsorolása mellett.mindössze egyetlen természetrajzi irodalom található, az is hibásan. Kizárólag az entomológiára koncentrálva a vizsgálódást, néhány apróbb utalás mellett legalább kettő, a teljesség igényével fellépő, korszakos faunamű készült az itteni tárgyanyagból. Ezek: a Vánky József és Vellay Imre tollából 1894-ben megjelent „Adatok Szeged vidékének állatvilágához" (Vánky-Vellay 1896) c. különkiadvány és annak Csíki Ernő által 1905-ben revideált, kibővített változata (Csiki 1906). A Botanikai Lapok 1914. évi kötetében napvilágot látott „Csongrád megye flórájának előmunkálatai" (Lányi 1915) szintén időtálló összegzésének számít. Az utóbbiról mindenkép-