A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - Koncepcióváltás a század elején - Előzmények

„Ha p. o. (példának okáért) a város megkeresné a főfelügyelőséget az iránt, hogy ez a gyűjteményei gondozása és kivált a helyi (Vellay-féle) gyűjteményének kiegészítése czéljából (mire az igen rászorul) szakembert bocsásson rendelkezésére, aki p.o. negyedévenként két hetet ott töltene arra a főfelügyelőség készséggel ráállna s engem leküldene. Esősorban természetesen tisztelt Igazgató úrtól függ, vajon óhajtja-e a várost ez irányban capacitálni: azt hiszem nem lenne nehéz. " Ami azt illeti ebben Aba fi tévedett, mert Reizner minden igyekezete ellenére a kapacitálás túlságosan nehéznek bizonyult. A válaszlevél a gyarapítás elsődlegességét emeli ki" . ,, Tehát minél inkább gyarapodik az osztály (mert mostanában különösen madárpreparátumaink szaporodnak), annál inkább indokolt lesz egy állás szervezése. Csak hogy a mint említem, a mostani körülmények erre nem alkalmasak és várni kell a jobb időkre. " A korabeli dokumentumokból világosan látszik, hogy a hangsúly a szakképzettségre esett, hiszen a személyes felügyeletet Reizner formálisan megoldotta. Sajnos a tárvezetésre kijelölt munkatársak (Lázár Béla, majd Tömörkény István) nem rendelkeztek sem szakirányú végzettséggel, sem kellő szakmai ismeretekkel. Ezen a tényen az sem változtat, hogy Tömörkény elvégzett egy „gyorstalpaló" tanfolyamot (Bátyai 1993/c). Nem zárható ki, hogy (a városvezetés, esetleg maga Reizner is) a természetrajzi anyagot a létesítendő szegedi felsőoktatási intézménynek szánták. így talán érthető a példásan gyors ütemű gyarapodás és a többé-kevésbé szakszerű állagmegóvásra korlátozódó gyakorlat. A rendelkezésre álló szűkös keret felosztásakor 2 lehetőség közül választhattak. Vagy a vásárlásokkal történő feltöltést helyezik előtérbe, vagy a kezelőszemélyzetet gyarapítják. Az egyetem szükségességének gondolata már az 1879. évi Nagyárvíz óta benne volt a levegőben. Mint arról a korábbiakban már szóltunk, dr. Feichtinger Sándor deklaráltan a leendő szegedi egyetemnek ajánlotta fel herbáriumát. Herman Ottó 1894-ben olyan szemmel nézte át a meisseni Schaufuss anyagot, hogy az „többek között el nem tagadható érvül szolgáljon egy főiskola felállításához, tehát lehetőleg olyan legyen, hogy a természetrajzi tanszak kathédráját reá lehessen alapítani;... " (idézi Fári-Kőhegyi 1985). (A szegedi felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos korabeli elképzelésekről Fári és Kőhegyi (1985) tanulmányában részletes irodalmi áttekintés található.) 1 Rci/ncr János válaszlevele Abafi Aigner Lajoshoz -in.: Somogyi-könyvtár Adattára isz.: 7/19901