A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - Beretzk Péter utáni idők - Mire tanítanak a zuzmók? Gallé László – senior –, mint környezetvédő

Mire tanítanak a zuzmók? Gallé László - senior -, mint környezetvédő Gallé László természet- és környezetvédőként talán kevésbé ismert, mint munkatársai Beretzk Péter, Csongor Győző és Marián Miklós. A látszólagos mellőzöttség minden bizonnyal az általa választott taxonnak, a zuzmóknak (Lichenes) tudható be. Kevesen ismerik ezeket az első látásra nem túlzottan látványos apró növényeket. Míg egy keringő ragadozómadár óhatatlanul magára vonja a figyelmet, addig a zuzmótelepek mellett könnyedén elmegy az ember. Ha valaki mégis felfedezné a lépései alatt ropogó, különös formájú, apró növénykéket, akkor sincs könnyű helyzetben. E taxon fajainak és formaköreinek határozása meglehetősen nehéz feladat, amire az esetek többségében csak a specialisták képesek. A zuzmókról annyit mindenképp tudni kell, hogy azok a légszennyeződések talán legérzékenyebb biomdikátorai. így minden e tárgykörben készült írás egyben környezet- és természetvédelmi alapmű is. Nézzünk állításunk igazolására egy konkrét példát. Gallé 1939-ben tanulmányt közölt a szegedi Körtöltés zumóflórájáról (Gallé 1939). A Tápéi kaputól a Kálvária útig 7750 méter hosszan húzódó, 1905 és 1909 között készült téglaburkolat az alföldi viszonyok között valóságos kincsesbányának bizonyult. A szerzőnek a cementhabarcson 6, magán a téglafelületen 10 fajt sikerült kimutatnia. 40 évvel később már mutatkoznak a gyors urbanizáció árnyoldalai. A fokozódó légszennyeződés következtében a város teljes belterületét elborító epiphyta zuzmósivatag magába olvasztja a Körtöltés-menti részeket is (Gallé 1979/a).