A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - Alapelvek - A szervezett együttműködés (1973-1995)

tott gyűjtésekben, majd az ezt követő feldolgozásban gyakorlatilag az Állattár teljes szakembergárdája részt vett. Néhány taxon esetében külső munkatársak segítségére is számíthattak. A rákfaunát (Crustacea) például a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola későbbi professzora, Megyeri János dolgozta fel. A növénytani rész Sóó Rezső irányításával készült (Székessy 1953). A Székessy Vilmos szerkesztésében 1953-ban megjelent kötet (Székessyszerk- 1953) rendkívül magasra állította a mércét a későbbi területfelmérések kutatói számára. A bekövetkezett változások regisztrálása érdekében, közel 40 évvel később, a felméréseket megismételték. Az MTM munkatársai és a külsősök a hagyományokhoz méltó összegzést készítettek (Mahunka - ed.- 1991). A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet újból biztosította az egyedi védelem lehetőségét (2.§ b pontja), amely a századelőn egyszer már létezett, de időközben szép csendben megfeledkeztek róla. A védelmi megfontolások is nagyon hasonlóak: „A természetvédelem tárgyai azok a vadon tenyésző állatok, amelyek hasznosságuk, vagy különlegességük miatt oltalomra érdemesek, vagy amelyeket kipusztulás veszélye fenyeget;" (1961 évi 18. sz. tve. 2. § b pontja). A törvényerejű rendelet első végrehajtási utasítása (a 23/1962. Korm. sz. rendelet.), a második a 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet. Bátorliget felmérését követően, a biztatóan indult közös munka hosszú ideig szünetelt. A muzeológusok visszatértek a taxonómiához, a természetvédelem energiáját saját szervezeti formáinak kialakítása kötötte le. (Lásd az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet „A természetvédelem szervezete" c. fejezetét.) A szervezett együttműködés (1973-1995) Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy 1973-ig az egyetlen múzeumi ember, aki távlatos természetvédelmi tervek kimunkálásán dolgozott, Kovács István Endre főigazgató-helyettes volt. Erőteljesen szorgalmazta a különféle területek és tájegységek természeti képe c. hosszú távú tudományos programok általánossá tételét. A Bakony, vagy a Mecsek és környéke természeti képe c. kutatás-sorozatot a szakmabeliek minden bizonnyal ismerik, míg ezek Békés- és Csongrád megyei megfelelőiről alig hallani. A szófukarság megyénk esetében még csak rendjén való, hiszen pénz és szakemberek híján képtelenség világraszóló eredményeket felmutatni, de Békés megyében meglehetősen intenzív felmérések folytak. Réthy Zsigmond rátermettségét dicséri, hogy 1980-ban, a SZAB Ökológiai- és Természetvédelmi Munkabizottságán keresztül, a Szabadkígyósi TK és a Körösvölgyi TT állapotfel-