A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Állandó jellegű foglalkozások - Múzeumbaráti körök, szakkörök, szakosztályok

Várvölgyi Pál az engedélyek „akadálymentesítésében'

1 segített. Bakacsi Gábor, Pópity János és Tajti László, bár nem voltak az egyesületünk tagjai, elég gyakran részt vettek a különféle terepmunkákban. Helyismeretük nélkül sokkal nehezebb lett volna a ,jobb cincéres helyeket" felkutatni. Minden erőfeszítésünk ellenére pontosan egy évtized kellett ahhoz, hogy intenzívebben be tudjunk kapcsolódni a természetvédelmi alapkutatásokba. 1992-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 37. sz. Helyi Csoportjával karöltve meghirdettük Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek a felmérését. A terepmunkák 1993 koratavaszán kezdődtek, a madarászok „kék villám" nevü, mozgó roncs benyomását keltő autójával. A balesetmentes vezetés Krnács György (nem kis) érdeme. Az utazás mindig élményszámba ment, mert senki sem tudhatta előre, hogy a kirándulás aznap mikor, hol és hogyan ér majd véget. Az egyesületen keresztül sikerült olyan pályázati pénzekhez jutni, amelyeket, mint kulturális intézmény sohasem kaptunk volna meg. 1997-től felméréseinket a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület CSEMETE önálló szakosztályaként folytattuk tovább. A belépéskor a szakosztály a következő tagokból állt: Név /./Antal Tamás 2J Csehó Gábor 3.7 Gaskó Béla 4./ Krnács György 5.7dr. Márkus András 6. /Németh Csaba 7. /Pápai Zoltán 8.7Simon Anna 8.7 Tóh László 9.7 Varga Andreis Szakterület gerinces taxonok, természetfotó rovartan, közművelődés rovartan, tudomcinytörténet, botanika madártan, természetvédelmi táborok természetvéde lm ijog, rovar tan rovartan természetfotó rovartan rovartan dokumentálás, geodézia Mivel munkánk teljes egészében természetvédelmi jellegű volt, azt a „Múzeum és természetvédelem" c. fejezetben részletezzük.