A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Főbb népművelési tendenciák és jelentősebb kiállítások az 1950-es és az 1960-as években - Az időszaki és alkalmi kiállítások számszerűsítése

Az utolsó összegzés, mely 1968-ra vonatkozik, Dömötör János megbízott megyei múzeumigazgatótól származik

222

. (Datálása Szeged 1969. 09. 13.) Év Az intézmény neve és helye Időszaki kiállítások Látogatók szama szama 1968 Móra Ferenc Múzeum, Szeged 22 150876 1968 Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 21 32295 1968 Koszta József Múzeum, Szentes 8 6888 1968 József Attila Múzeum, Makó 23 14823 1968 Csongrádi Múzeum, Csongrád 6 10175 Az adatsorokból kitűnik, hogy létszámarányosan a vizsgált esztendőkben végig meglehetősen magas az időszakinak nevezett) kiállítások száma. Ez a kategória valószínűleg minden korlátozott ideig látogatható rendezvényt magában foglalt, így a tényleges időszaki kiállításokat, az alkalmi jellegű kiállításokat és a vándorkiállításokat is. A látogatottság adatai híven tükrözik azt a tényt, hogy a közönség száma nem nő egyenes arányban a rendezvények mennyiségével. Sokkal inkább az adott kistérség érdeklődő rétegének lélekszámával és idegenforgalmi vonzerejével mutat korrelációt. A kérdés a közművelődés szintjén úgy vethető fel, hogy mi a hatékonyabb, a több, vagy a kevesebb, de kiérleltebb, átgondoltabb kiállítás. Sajnos a (gyakorlat által visszaigazolt) minőségre törekvés, sokak számára még ma sem elfogadható alternatíva. Csongor Győző visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az 1951-től 1962-ig terjedő évek „kiállításrobbanása" a különböző tudományágakat eltérő mértekben érintette. Többnyire a képzőművészet és a történettudomány kapta a „megtisztelő" felkérést, a természettudományt békén hagyták. Szerencsénkre az alapmotiváció döntőnek bizonyult. Ha a megrendelő (elrendelő) politikai tartalmú összeállításban kívánt gyönyörködni, nem érte be a színpompás pillangók látványával. Az 196l-re kiadott alapelvek bonyolultsága mindenképp figyelemre méltó. Egyedül a kötelező témavázlat szempontsora 8 kitételt (4 fő- és 4 alpont) tartalmazott, melyek többségét a munkaerő foglalkoztatásán kívül semmire sem lehetett használni

223

. Az 1950-es-1960-as évek társadalomtudományi időszaki kiállításaiban, a megrendelőtől függetlenül rendszerint felfedezhető némi ideologikus felhang. A természettudományos szakterületen e szabályt meglepően sok kivétel erősítette, sőt mivel az utóbbiak domináltak nyugodtan „kifordíthatjuk" a mondást. A szabály gyengítette a kivételt. Az állat- és növénytani kiállítások ugyanis, legfeljebb a 222 A Csongrád Megyei Múzeumi Szervezet népművelési tevékenysége, -in.: MFM Adattára isz.: 285/1969. ~

23 Az 1961. évi munka és munkatervek irányelvei. (Küldte a Műv. Min. Múz. Osztálya) -in.: MFM Adattára isz.: 541/60 november 18