A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Főbb népművelési tendenciák és jelentősebb kiállítások az 1950-es és az 1960-as években - Az időszaki kiállítások számszerűsítése

Erre utal (többek között) Bálint Alajos következő mondata, amelyet (jó érzékkel) magyarázatként fűzött 1961. évi jelentéshez

217

. „ Természetes, hogy a rendelkezésre álló felületeket nem töltik ki teljesen a kiállítások. Központi épületünk alagsora kizárólag tudományos raktárakból áll és itt tároljuk az összes gyűjteménycsoportok ki nem állított anyagát. " Úgy tűnik a raktárak átminősítése kiállítási térnek olyan univerzális gyógyír, amelyre a döntéshozók időről időre rábukkannak. A hazai múzeumügy szerencsés csillagzatának tudható be, hogy e használhatatlan ötletről eddig még mindig sikerült idejekorán megfeledkezni. (Mint arról már többször is szó esett a raktárkiállítások sem állagvédelmi, sem vagyonvédelmi szempontból nem azonosak a bemutatótérrel.) Az 1950-től 1962-ig terjedő időszak lezárásaként tekintsük át az 1962. év nagyobb volumenű időszaki kiállításait

218

: A kiállítás szakága saját rendezésben más intézmékészült nyéktől kaptuk összesen 1 ./képzőművészet 9 8 17 2. /régészet l - 1 3. /néprajz l - / 4. / iparművészet I 1 5. /történettudomány — I l 6. /fotókiállítás 1 I 7. / természettudomány - 1 1 8. /egészségügy — 1 l 9. /egyéb / 6_ 7 Összesen: 13 18 31 Az 1951 és 1962 közötti kiállításrendező tevékenység alapján levonható következtetések: 1./ Az 1962. évi jelentést az 1955. éves tervszámokkal összevetve a saját készítésű összeállítások mennyisége megduplázódott, a más intézményektől származó bemutatók megháromszorozódtak. Ez utóbbi érték akár a központi trend számszerű leképeződésének is tekinthető. " Jelentés a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkájáról (1961) -in.: MFM Adattára isz.: ad. 406/1961 218 időszaki és vándorkiállítások 1962. évben (Statisztikai ív, készült 1963. 01. 12-én) -in.: MFM Adattára isz.: -