A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A hőskorról és trendjeiről - A háromlábú csirke szárnyalása, avagy a fellendülés kezdete vidéken

Az általános anyagi feltételekről és a gyűjtések céljáról „A református iskolák biológus szaktanárai számára ugyan kevés szertári költség szokott rendelkezésre állani, nem is tudnak annyit vásárolni a tanszerkereskedőktől, mint állami kartársaik, de viszont ha csak kis hajlamuk is van múzeumi munkára, a hosszú évek folyamán össze tudnak állítani valamelyes, ha nem is mutatós gyűjteményt. Aki pedig igazán megérdemelt szeretettel viseltetik a természetrajzi stúdiumok iránt és ambícióval kezeli a reábízott szertárt, az hamar megérzi, mennyire fontos nemzeti szempontból a lokális fauna és flóra összegyűjtése fáradságot nem kímélve évek folyamán megteremti városa környékének az allâtes növény gyűjteményét. " A tanulók bevonásáról a munkálatokba ,,E mellett maga a tanuló is nemes kedvtelését leli munkájában, mert érzi, hogy azzal ő is hozzájárul városa múzeumának a gazdagításához s így az egyetemes magyar nemzeti kultúra kiépítéséhez. " A külső és belső anyagi erőforrások fokozottabb bevonásáról „Ha ehhez még hozzájön esetleg az iskolát fenntartó testületek tehetős volta és megértő gondolkodása is, mely a segédeszközöket (mikroszkóp, lupék, determináló művek) a tanár számára megteremti ;vagy egyes jómódúak felkaroló áldozatkészsége, akkor egészen természetesnek találhatjuk, hogy abban az intézetben nagy, értékes múzeum s a mi a fő, egy-egy gazdag lokális gyűjtemény is keletkezik a szaktanár munkája nyoma}]. " A tudományos alapokról 1. / ,,Az ne bántson egy szaktanárt se, hogy valami okból nem tudja determinálni a begyűlt anyagot. Nagy érték az úgyis és későbbi éveiben az ő, vagy azzal foglalkozó mets szakember kezében minden darab hamar meg fogja kapni a nevét. Csak az a fontos, hogy a lokális anyag összegyűjtése lelkiismeretes gonddal történjék és figyelmetlenség, hanyagság ne keverjen közé vásárolt vagy más vidéken gyűjtött példányokat. " 2. / „Csakis az ilyen hűséggel összeválogatott és minden idegentől és kétes példányoktól pontosan megtisztogatott helyi gyűjteményeknek az egybevetéséből, összehasonlító összegezéséből lehet teljesen megismerni és nyugodt felelősséggel megismertetni a tudományos világgal a magyar fauna és flóra való képét és anyagának igazi gazdagságát. Ma már lehetetlen eldönteni, hogy a természetrajzi tárgyanyagot kezdettől fogva múzeumnak szánták-e, vagy sem. Azt viszont a szemelvények ismeretében bizton állíthatjuk, hogy Bodnár Bertalan 1892-től 1928-ban történt nyugállományba vonulásáig (Körtvélyessy 1963/64) erre törekedett. Aktív tanári pályafutá-