A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - Egykori tematikus állandó kiállítások

E sorok írója hasonló megfontolásból hagyta el a tisztán humánrelációjú kör­nyezetvédelmi fejezeteket az 1990-ben megnyitott „Csak egy Földünk van" c. állandó kiállításban. A történések hátterében így is mindvégig felsejlik az ember természetátalakító (főként romboló) tevékenységének a hatása, tehát a környezet­védelmi jelleg a témakörök leszűkítésével nem veszik el. 1976 februárjában a tématerv megvitatásakor jelenlévők névsora: Dr. Horváth Imre tanszékvezető egyetemi tanár (JATE), dr. Móczár László tanszékvezető egyetemi tanár (JATE), dr. Kiszely György tanszékvezető egyetemi tanár (SZOTE), dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató (Móra Ferenc Múzeum), dr. Farkas Henrik főigazgató-helyettes (MTM), dr. Sterbetz István, a Magyar Madártani Intézet igazgatója, dr. Agócsy Pál tudományos munkatárs (MTM), dr. Gallé László tudományos munkatárs (Móra Ferenc Múzeum), Keresztes Tibor csoportvezető (ATIVIZIG) és Gaskó Béla (Móra Ferenc Múzeum) muzeológus 198 . A felsoroltakon kívül Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató 2 akadémi­kust is meghívott az ötletbörzénkre, de egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva mind­ketten kimentették magukat. 1976 júniusára elkészült a nyers forgatókönyv. Az írásmű bírálói dr. Stohl Gábor tudományos főmunkatárs (MTM), Kovács István (Endre) főigazgató­helyettes (MTM), Jankovits János közművelődési csoportvezető (MTM) és dr. Sterbetz István igazgató (Magyar Madártani Intézet) voltak 199 . Eközben az „ötletgazda" grémium arra a következtetésre jutott, hogy még vé­letlenül se legyen negatív kicsengése a kiállításnak. Ezt követően -Agócsy Pál határozott tiltakozása ellenére- hosszadalmas, terméketlen vita kezdődött a konst­ruktív mondanivaló mibenlétéről és annak látványelemekké formálásáról. Akadt, aki külön szinten szerette volna látni a rossz és a jó példákat, mások a párhuzamos bemutatás mellett kardoskodtak. Néhányan csak a szépre kívántak emlékezni, ezért az összes többi fejezet törlését javasolták. Végül, bár a szintezés dominált, öszvér megoldás született. A negatív elemek (pozitív kicsengésű föloldással !?) a földszin­ten maradtak, a galériára mindössze egy helytelenül megépített, láthatóan szmog­gal küszködő városrész makettje került. A témavázlat és a forgatókönyv vitája kapcsán nagyon sok hasznos ötlet is felvetődött, melyekből vajmi kevés valósult meg. Ennek okait a következőkben látjuk: Az 1976. február 26-ra meghívottak jegyzéke -in.: MFM Adattára isz.: ­199 Kiállítási forgatókönyv vitája (Készítette: Sterbetz István) Vélemény a szegedi Móra Ferenc Múzeum az „Ember és környezete" c. új állandó kiállítás forgató­könyvéről (Készítette: Jankovits János, datálásal 976. 08. 03. A szegedi Móra Ferenc Múzeum „Ember és környezete" c. állandó kiállítása forgatókönyvének második változatához (Készítette: Kovács István (Endre), datálása 1976. 10. 27.) Lektori vélemény a szegedi Móra Ferenc Múzeum az „Ember és környezete" c. új állandó kiállítása átdolgozott forgatókönyvéről (Készítette: Stohl Gábor, datálása 1976. 10. 26.) -in.: MFM Adattára isz.: egyik esetben sincs

Next

/
Thumbnails
Contents