A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - Egykori tematikus állandó kiállítások

Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a DDT szétszórásához túlzottan nagy mérvű tanulmányozás nem szükségeltetik. Ami pedig az ötlet használhatóságát illeti, elég nehéz elképzelni egy DDT „illatú" termet, amint éppen látogató csoportokat fogadnak benne. Bár még abban az évben, központi forrásból kaptunk egy szénkénegező ládát, a kiállítási anyag fertőtlenítésében ez nem sokat segített

196

. Marián tehát maradt a globolozásnál, ami nem túlzottan hatékony eljárás, de megfelelő koncentrációban adagolva legalább a kiállítás látogatást lehetővé teszi. E sorok írója számos esetben helyezett el a diorámákban globolos zacskókat. A feladat legalább „kétemberesnek" számított, mert a diorámák tervezésénél nem foglalkoztak a fertőtlenítés szükségességével. Minden alkalommal le kellett szerelni a ,Jó nagyra nőtt" üvegtáblákat, majd a fertőtlenítés és a tisztítás után vissza kellett helyezni azokat. Egyszer az egyik rosszul felrakott üvegfogó tappancs elengedte az üveg felületét. Zombori István kollégánk kiváló reflexeinek köszönhetőn, a mázsás üvegtábla lezuhanását sikerült komolyabb baleset nélkül megúszni. Az ember és környezete Alapinformációk Hazánk első környezetvédelmi állandó kiállítása az „Az ember és környezete" volt. Helyszíne a Móra Ferenc Múzeum, a nyitás éve 1978. Rendezte és a forgatókönyvet írta: dr. Agócsy Pál, dr. Gallé László (senior) és Gaskó Béla, a forgatókönyvet (Agócsy-Gallé-Gaskó 1976) egységesítette (koordinálta) dr. Agócsy Pál. Tervezte dr. Boreczky László. Grafikai tervező: Perliczky Géza, fotó: Szabóky Zsolt és Tuskó László. Kivitelezte a Központi Múzeumi Igazgatóság Kiállításrendező Osztálya, Szőke Imre irányításával. A kétszintes, galériával ellátott terem alapterülete 170 m

2

. A bontás éve 1988. Há tt ér-információk A kiállítás témaválasztása alapvetően más, mint a korábbi élővilág bemutatóké. Nézzük meg mi indokolta a gyökeres változtatást. Az 1970-es évek a hazai természetvédelem sikerévtizedének számít. A kiállítást megelőző időkben létesült a Hortobágyi Nemzeti Park (1973) és a Kiskunsági Nemzeti Park (1975). 1976-ban Csongrád megyében megalakult a „fél nemzeti parknyi" kiterjedésű Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. A környezetrombolás, mint fogalom, szinte észrevétlenül bekerült a köztudatba. 1971 januárjától az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ havonta megjelenő „lapmellékletet" indított „Környezetvédelem" címmel. Ebben a főbb környezeti ártalmakkal foglalkozó külföldi szakirodalomból hoztak le „tömörített" fordításokat. Sorra jelennek meg a ma már klasszikusnak számító tudomáGerincesállat gyűjtemény (Marián Miklós évi munkajelentése) -in.: MFM Adattára isz.: -