A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - Egykori tematikus állandó kiállítások

- Bárki bármit mond, a ,, Vadvízország" igenis létezik! Az eredetileg minden valószínűség szerint Beretzk Pétertől származó emblematikus elnevezést a különféle médiák azonnal felkapták. Népszerűségéhez hozzájárult Homoki Nagy István 1951-ben készült, „Vadvízország" című, kitűnő természetfilmje is. Bár mind Beretzk Péter, mind tanítványa, Csizmazia György differenciáltan használták ezt a kifejezést, a szegedi közgondolkodásban a Vadvízország hosszú ideje a Fehér-tavat jelenti. (Annak ellenére, hogy a megváltozott környezeti és gazdálkodási feltételek hatására, ma egy új típusú természeti értéket csodálhatunk itt meg.) Úgy tűnik egy hangzatos szlogen hatására az emberek hajlamossá váltak arra, hogy higgyenek abban, amit az népszerűsít. A skála, amely az elektronikai cikkektől, a mosóporokon át, a „Vadvízországig" terjed, gyakorlatilag kimeríthetetlen. Ha e vadregényes őstáj létezik, nincs messze Szegedtől, ráadásul aszfaltozott út vezet egészen a madarakig, akkor azt meg is kell tekinteni. Valószínűleg hasonló megfontolásból indulnak ki az idegenforgalom szakemberei, a túraszervezők és a gyerekcsoportokkal ide látogató pedagógusok, csak éppen a tényleges állapotokkal nem számol senki. Akárhogy csűrj ük-csavarjuk a szót, a terület kizárólag ökoturizmusra való, tömegturizmusra nem. A szabadon látogatható nagykilátón távcső nélkül szemlélődő laikusok, a helyszínen szembesülnek a kiábrándító valósággal, nincs ott (számukra) semmi érdekes, csak halastó, meg dresszírozó rendszabályok. Előzetes bejelentés esetén ugyan, a KNP által biztosított kísérővel elmehetnek a kutatóházig, de így még annyit sem látnak, mint az előbb madártávlatból. Ha „az üzemi területen fennforgó tényálladék tisztázása végett", a halgazdaság zordon biztonsági emberi is megjelennek erőt mutatni, akkor az élmény tényleg egy életre szól. A hiba forrása nem a szemek élességében, hanem a motiváltság hiányában keresendő. Ahhoz, hogy valaki észrevegye e táj páratlan természeti értékeit bizonyos alapismeretekkel, és némi madarászvénával kell rendelkeznie. A meglehetősen szomorkás hangulatú képtől, egyedül a madarak őszi és tavaszi vonulása tér el, melynek megtekintéséhez (és megértéséhez) célszerű szakemberek segítségét igénybe venni. A Tisza (és környéke) élővilága Alapinformációk Helyszíne a Móra Ferenc Múzeum, a nyitás éve 1962. Rendezte és a forgatókönyvet írta: dr. Marián Miklós és dr. Csongor Győző (Csongor-Marián 1961). A tárlók és diorámák berendezése Marián Miklós tervei alapján történt. Az installációt és a belső térelemeket dr. Boreczky László tervezte. A hiányzó preparátumok legyártásának feladata Eőry Miklósra, Esztergályos Lajosra és Készei Péterre hárult. A munkálatok kivitelezője a Múzeumok Központi Gazdasági Igazgatóságá-