A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - Egykori tematikus állandó kiállítások

gyanánt, már 1952 elején átrendezte. Az 1 + 1 termes új elrendezés minden bizonynyal helyszükítő szándékot is leplezett

163

. A két látszólag ellentétes, egyidejű állítás nem zárja ki egymást. Az 1955. évi munkatervben az szerepel, hogy a Szegeden lebontott fejlődéstörténeti állandó kiállítást, a makói múzeumba kívánják áttelepíteni

164

. Tóth Ferenc szíves szóbeli közléséből tudjuk, hogy ez a terv sohasem valósult meg. A Fehértó élete Alapinformációk Helyszíne a Móra Ferenc Múzeum, a nyitás éve 1952. A kiállítás kezdeményezője és főszervezője: dr. Beretzk Péter. A kiállítás felelős rendezője: dr. Móczár László. A forgatókönyvet összeállította: dr. Csongor Győző (Csongor 1952), aki a koordinátori feladatokat is ellátta, („...közreműködik egész év folyamán gyűjtésekkel, valamint technikai rendezésben"). Az egyes résztémák felelősei a Természettudományi Múzeum, a helyi kutatók és MMOK munkatársai közül kerültek ki. (Felsorolásuk és szakterületeik ismertetése a tématerv részletezésénél olvasható.) Dr. Csongor Győző a 25 szerző forgatókönyvén „heteken át dolgozott, míg az alapszövegeket összeillesztette, szegedi külső munkatársaitól az anyagot beolvasztotta. "(Móczár 1952) A kivitelezés szakképzettséget igénylő részét a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának Kiállításrendező Csoportja végezte, Koroknay István technikai, és Mohrlüder Vilmos művészeti vezető irányításával. A diorámák festett háttérképeinek szépsége, továbbá az illusztrátori munka magas színvonala Macskássy Dezső, Andor Lóránd, Béley Pálné, Boros Ilona, Richter Ilona, Tövisváry Olga és Kozó Katalin szakértelmének köszönhető. A gipszből formált nagyméretű madárreliefeket Gerlóczy Gézáné, Istvánffy Hildegard és Szilágyi Margit alkotta. A hiányzó dermoplasztikák elkészítése és a diorámák berendezése Visóvölgyi István és Esztergályos Lajos preparátorok feladata volt. A Budapesten előre legyártott dioráma-elemeket a helyszínen Demők Béla, Bosnyák István és Kotormán János állította össze

165

. A három teremre kiterjedő kiállítás egyesített alapterülete 382 m

2

. A tulajdonképpeni kiállítási térhez bevezető folyosó társult. A bontás éve 1962. 163 A szegedi Móra Ferenc Múzeum I. negyedévi munkateljesítése (1952) -in.: MFM Adattára isz.: 164 A szegedi Móra Ferenc Múzeum 1955. évi munkaterve -in.: MFM Adattára isz.: 16 Bálint Alajos köszönőlevelei a munka résztvevőinek -in.: MFM Adattára isz.: 779-1952 és Móczár, L./1952/: Fehértavi híradó. - Kézirat. Szeged. -