A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Kiállításaink - A Csongrád megyei múzeumi szervezet meghiúsult kiállításairól

virtuális térnek a felhasználásával a látogatók aktív részesei lehetnek a történéseknek. Megnyílik az út az ún. interaktív (élményszerző) kiállítások felé. Ezek, bár látszólag merőben új alapelvekre épülnek, lényegüket tekintve a tematikus kiállítások metodikailag továbbfejlesztett változatai. Az interaktivitás a mi olvasatunkban olyan transzformációs módszer, amely az adott témakör ismeretanyagának alaposabb rögzítésére szolgál. A Csongrád megyei múzeumi szervezet meghiúsult kiállításairól A természettudományi részleg történetét végigkísérik azok az elképzelések, amelyek valamilyen okból meghiúsultak. A soha meg nem valósított nagyobb volumenű tervek tetemes hányada leendő kiállításokkal kapcsolatos, ami nem a véletlen müve. A megrendelésre készülő alkotások ugyanis mindig valamilyen elvárást valósítanak meg. Ez szerencsésebb esetekben lehet a közönségigény, vagy egy jól kidolgozott szakmai koncepció, de ugyanilyen eséllyel megjelenhet az öntörvényű hivatali bölcselet, valamint az eleve pótcselekvésnek szánt, minden alapot nélkülöző változtatási szándék. A szűken vett szakmai kötöttségektől való távolságtartás következtében az ilyen kívülről megszült elképzelések, bár mindig az adott kor kérdéseire keresték a válaszokat, sohasem kötődtek túl szorosan a valósághoz. Jellegüknél fogva egyaránt szabadabb teret engedtek a szárnyaló fantáziának és az ellentmondást nem tűrő voluntarizmusnak. Mivel a régi kudarcokból tanulhatunk a legtöbbet, ismerkedjünk meg legalább vázlatosan a zátonyra futott próbálkozásokkal. Legkorábbi példaként a Camillo Schaufuss ügy említhető. Reizner János könyvtár- és múzeumigazgató a neves meisseni entomológus „természetrajzi múzeumának" tárgyanyagával kívánta kitölteni a leendő kultúrpalota, (akkor még) túl tágasnak tűnő termeit. (Az épületet a milleniumi ünnepségek keretében, 1896. 09. 06-án nyitották meg -Fári-Nagy 2002-.) 1954-ben a „Fejlődéstörténeti kiállítást" a kollégák hallgatólagos támogatásával (lásd a rendezése körüli bonyodalmakat) megszűntették. Csongor Győző megkísérelte legalább azt elérni, hogy a lebontott helyére szakágazonos, vagyis ismét természettudományos kiállítás kerüljön. A Tisza vidéket bemutató tervezett összeállítás „A Fehértó életével" együtt szélesebb látókörű áttekintést nyújthatott volna környékünk élővilágáról. Ennek megnyitását a II. ötéves terv első évében tervezte. A diorámás megoldásokra építő elképzelés semmiképp sem azonos a későbbi, hasonló című („A Tisza élővilága") állandó kiállítással, bár a felvázolt tematika