A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A polihisztorság korától a természettudományi osztály megalakulásáig - Az egyes részgyűjtemények helyzete 1974 és 2000 között

Az Salgó polcokon elhelyezett, téglatest alakú viváriumok főbb szerkezeti elemei fából és falemezből készültek. Összesen 2 alaptípust használunk. A kisebbek hozzávetőlegesen másfél rovardoboznyi méretűek. A nagyobbak éppen akkorák, mint a Salgó polcok közei (átlagos méret 85 cm X 45 cm X 75 cm). Az utóbbiak „fogadó felületére" kétszárnyú, üvegezett ajtócskákat szereltünk, rövid oldalaikon és a tetejükön tüllháló (esetenként tüll- és szúnyogháló) akadályozza meg a bogarak idő előtti távozását. A hálóval fedett részek egyben a szellőzést is biztosítják. A kinevelt példányok zömét a fákban fejlődő (xylofág) fajok adják. Technikai okokból lényegesen ritkábban kísérleteztünk a lágyszárú- és az évelő növényekben élő (caulofág) lárvákkal. Az utóbbi csoportnál elsősorban az „unikális" fajok tápnövény-spektrumát igyekeztünk pontosítani. Néhány esetben előfordul, hogy valamely cincérből csak kinevelt egyedeink vannak (pl Saperda octopunctata, Saperda scalaris, Semanotus russicus), máskor a kitenyésztésekhez viszonyítva a szabadtéri adatok rendkívül gyérek (Saperda perforata, Saperda punctata, Phymatodes glabratus). A kinevelések 2000-ig teljes intenzitással folytatódtak. - Szabadtéri gyűjtések A személyi állomány gyarapodásával megszűnt a korábbi 1 (tudományos) + 1 (szakalkamazott) fős felállás, ami lehetővé tette az átgondoltabb, egyszersmind a differenciáltabb tervezést. A rovartani felmérések ezentúl 2, viszonylag jól elkülöníthető irányban haladtak tovább. /./Bizonyos taxonok szisztematikus feltérképezése A bogarak (Coleoptera) élőleltárának pontosítása Csongrád megyében és a hozzá közvetlenül csatlakozó területeken (az egykori Csanád megye, Bács-Kiskun megye délkeleti része) alapvető feladat, hiszen a rengeteg részeredmény ellenére sem lehet összeállítani egy (közel) teljesnek mondható faunajegyzéket. Mivel az összes rendszertani csoportot egyetlen ember képtelen kellő mélységben feldolgozni, bizonyos referencia-taxonokat választottunk ki. Ezek a cincérek (Cerambycidae), a futrinkák (Carabidae) és a lemezescsápúak (Lamel-hcornia). A felmérések 2000-ig folyamatosnak tekinthetők. Az ismétlések elkerülése végett, e tevékenységet a továbbiakban nem említjük. 2./ Területekre koncentrált felmérések Ezeket az élőhelyeket (élőhely-komplexeket) főleg természetvédelmi szempontok alapján igyekeztünk minél alaposabban kikutatni. Ebben az időszakban kizárólag a bogárfaunára koncentráltunk.