A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A polihisztorság korától a természettudományi osztály megalakulásáig - Az egyes részgyűjtemények helyzete 1974 és 2000 között
Bár Gallé László - senior - megrendült egészségi állapota miatt, az 1970-es években alig járt terepre, a zuzmók (Lichenes) gyarapodása változatlan dinamikával folyt tovább. Az ország számos helyéről küldtek neki meghatározásra váró anyagot, ami a későbbiekben a szegedi gyűjteményt gazdagította. Az, hogy nem rágta szét az egész herbáriumi anyagot a múzeumbogár, szintén az ő bölcs előrelátásának köszönhető. Kovács István (Endre) vezető szakfelügyelő segítségével, - központi alapból - annyi fémből készült herbáriumi szekrényt kaptunk, amiben az összes (virágos és virágtalan) növény elfért. Többségük légmentesen záródik, ami -ha a bekerülő anyag rágókártevő mentes- megakadályozza a fertőződést. Gallé László 1980-ban bekövetkezett halála után a gyarapodás leállt, az itteni munka az állagvédelemre korlátozódott. 1985-ben Moldovay Gézáné vette át a herbárium kezelését. Jelenlegi személyi állomány 1994-től - áthidaló megoldásként - Gaskó Béla viseli gondját a botanikai részgyüjteménynek. 3./Állattár Az 1974. évi profilváltás személyi vonatkozásai és a törvényi háttér változása - Személyi vonatkozások Az 1974-es személyi változások a zoológiában karakterisztikus profilváltást eredményeztek. Az intézménynek méltán hírnevet szerző madártani kutatások leálltak. Az egyetlen zoológus rovarász volt, aki - erre szakosodott preparátor nélkül - egyszerűen képtelen volt felvállalni a gerinces részgyűjtemények gyarapítását is. Anyagiak híján a külsősök segítségére sem lehetett támaszkodni. A személyi változások hatására minden átmenet nélkül végérvényesen megszűntek azok a sokéves személyi kapcsolatok, melyeket Marián Miklós oly mesterien kamatoztatott. A „régiek" közül mindössze ketten, Jakab Béla és dr. Kasza Ferenc, kötődtek továbbra is intézményünkhöz. - A törvényi háttér alakulása A szigorodó természetvédelmi előírások mindinkább behatárolták a mozgásterünket. A gyűjtéseket már 1974-ben sem lehetett a korábbi „vadászgató" módszerrel folytatni. Kizárólag az elhullott állatok tetemeire szorítkozhattunk, de a védett fajok egyedeinek preparáltatását és a dermoplasztikák megtartását már ekkor engedélyhez kötötték. A legutóbbi időkig a papírok megszerzése nem jelentett különösebb problémát. Szívből reméljük, hogy e téren a jövőben sem történik semmi változás, bár ebben egyáltalán nem lehetünk biztosak. A hatályos természetvédelmi