A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - Az 1974-től napjainkig tartó időszak eseményei - Alapvető változás az állagvédelem terén 1974 után

„1./Az új mérgező helyiségekben: aJ Vízvezetéki víz biztosítása a kadáverek mosásához, /régi helyiségből a kagyló áthelyezhető/ b. /elszívó berendezés ventillátorára védőrács. c. / A kadáverek főzése a helyiség /ráccsal elválasztott/ előterében történik /bűz/. A főzőlap üzemeltetéséhez időlegesen felszerelhető földkábel szükséges /kb. 8 mJ, a hideg padozat miatt Marián Miklós nyugállományba vonulása után véglegesen megszűnt a szénkénegezés. 1974-ben az egész raktárt globollal mérgeztük le, ami az emberi egészségre ártalmas ugyan, de a rágókártevőkre (moly, múzeumbogár, szűcsbogár) kevésbé hatékony. Az MTM-töl kapott kioktató intelmek ellenére Trogmayer Ottó úgy döntött, hogy a félig (sem) sikerült kísérletezgetések helyett, ideje lenne végre hosszú távú megoldást találni a kardinális jelentőségű állagvédelmi problémára. Szorgalmazására a természettudományi raktárt és az állandó kiállítást BIOSTRIP kazettákkal mentesítettük a potenciális kártevő rovarok (molyok, múzeumbogarak, szücsbogár, kenyérbogár stb.) ellen. A fő gondot továbbra is az jelentette, hogy a kiállítást az intenzív gázosítás idejére be kellett zárnunk. így a szilárd halmazállapotú átvivő előnyeit nem tudtuk maradéktalanul kihasználni, hiszen a méregkockákat a látogatás megindulásakor el kellett távolítanunk a teremből. 1979-ben a BIOSTRIP kazetta véglegesen eltűnt a piacról, ezért arra kényszerültünk, hogy visszatérjünk a permetezésekre. Gázosító folyadékként a széles körben elterjedt UNIFOSZ 50 EC-t használtuk, melyhez hamarosan csak méregengedéllyel lehetett hozzájutni. Ezért, és a szigorú biztonsági előírások miatt a fertőtlenítéseket id. Szani Zoltán gázmesterre bíztuk. A hatóanyag (DDVP) gőze rendkívül gyorsan ölt, a gázosítások a peték kivételével minden más fejlődési alakot (szemaforontot) nagy biztonsággal elpusztítottak. Sajnos (a kötelező átszellőztetés következtében) a hatás nem bizonyult eléggé tartósnak. Az 1980-as elejétől különböző fantázianevek alatt (DELTASTRIP, CATCH stb.) lehetett kapni szilárd átvivőjű, kazettás diklórfosz-t, így visszatértünk az eredeti módszerünkhöz. Az igazi áttörést a piretroid alapanyagú szerek megjelenése jelentette. Ma már kizárólag ezeket használjuk. A teljes légtér elgázosítása BIOREZMETRJN-nel történik, az ablakok réseit és szekrények előtti sávokat COOPEX-B porzóval kezeljük, a dobozokba és a szekrényekbe légterüknek megfelelő méretű, PROTECT-B kockák kerülnek. A permetezéseket és a porzásokat immár több, mint egy évtizede ifj. Szani Zoltán végzi. A két mérgezés közötti holt időben a folyamatos méregszintet piretroid hatóanyagú kazettákkal tartjuk fenn. 1 14