A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - Az 1974-től napjainkig tartó időszak eseményei - Múzeumi tudományos előadóülések
4. /Az amatőr kutatók nélkül nem lennének olyan regionális programok, mint a Bakony, természeti képe, a Mecsek-, az Alpokalja- és a Mátra-kutatás. Munkáik többsége megüti, sőt meghaladja a „nemzetközi szintet", már ha egyáltalán létezik ez a kategória. 5. / A tudományos munka nem a feldolgozásnál kezdődik, ugyanis „A gyűjtést nem önmagáért végezzük! Meggyőződésem, hogy a mi tudományunkban a gyűjtés a tudományos munka első szakasza. " A természettudományos gyűjtőmunka, mivel egyaránt tág teret enged a félreértéseknek és a szándékos értetlenkedésnek, azóta is neuralgikus pontnak számít. Szegeden sincs ez másképp. A Beretzk-féle periódusban az volt házon belüli slágerkérdés, hogy minek az a sok madár. Marián idejében hasonló vehemenciával firtatták, mire jó nekünk a rengeteg kígyó-béka. Manapság -minő meglepetésnéhány kollégánk arra kíváncsi, hogy a sok apró bogár helyett miért nem gyüjtünk(!?) madarakat. A magukat zöldeknek vélő „mozgalmárok" között -szerencsére nem túl gyakran- szintén hallani olyan szirénhangokat, miszerint a múzeumi preparátumok a vadászösztön kielégítését szolgálják. Kissé sarkítva a kérdést, mondanivalójuk az alábbiakban összegezhető: „Azért kell a muzeológusoknak az a sok rovar, mert egymás mellé rakva jól mutatnak a dobozban". (A madarak a szekrényekben, a kígyók-békák a „befőttesüvegekben" stb. Mindenki kiválaszthatja a kedvére való taxont, de akár egyszerre az összest fs.) Az effajta „értékes" megnyilatkozások cáfolatára nem szabad túl sok energiát szentelni. A kérdések és a felvetések minden esetben magát a véleményalkotót minősítik. (Akkor is, ha ő ezt másképp érzékeli.) Múzeumi tudományos előadóülések E rövid kitekintés után térjünk vissza Szegedre, ahol a személycserékkel terhelt időszakban az állandóságot, szakmai tekintélyével és hihetetlen munkabírásával, egyedül Gallé László (sen.) képviselte. 1973-ban ő kezdeményezte a múzeumi tudományos ülésszakok évenkénti megrendezését. A cél eredetileg egymás kutatásainak megismerése volt. Azzal, hogy rendezvényünkre minden érdeklődőt meghívtunk, az információ belső áramoltatása mellett az ülésszak egyfajta tudománynépszerűsítő szerepet is betöltött. Hasonlóval már próbálkoztak korábban is, de ezek a kísérletek alapkoncepció híján elhaltak. 1962-ben a Múzeumi Hónap során például az alábbi előadásokat hirdették meg 114 : 114 Jelentés a Csongrád megyei múzeumok által rendezett Múzeumi Hónap jelentőségéről (1962).
