A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Vetyehát kétéltű /Ambphibia/ és hüllő /Reptilia/ faunája

Érzésünk szerint a mélypont a 80-as évekre tehető. A 70-es években megindult csökkenés tovább folytatódott. A süllő és ponty állománya szinte nullára redukálódott, márnákból és kecsegéből csak a kisebb egyedek maradtak meg. A 80-as évek végére a keszegállomány is minimálisra zsugorodott, tapasztalataink szerint a fenékjáró küllő, kősüllő, bucó teljesen kipusztult. A 80-as évek végén, a 90-es évek elején ez a csökkenési folyamat megszakadni látszik. Számottevően javult a süllő állomány, a harcsák mennyisége stabilnak tűnik és talán a fehérhalállomány sem csökken tovább. Áttetszőségre, víz felszínen úszó szennyvízre vonatkozóan szintén szolid javulás tapasztalható az utóbbi 4 évben. Kivételt képez ez alól a folyó alsó 5 km-es szakasza, ahol a Tisza megemelt vízszintje miatt igen jelentős az eliszapolódás és a folyó lelassulása miatt a szennyeződés sokkal szembetűnőbb, mint a gyorsabb folyású, feljebb fekvő folyórészeken." Vetyehát hüllői egy, kétéltűi kettő faj kivételével megegyeznek a torkolatvidéken talált fajokkal, melyeket Marián (1971) publikált. A barna varangyot (Bufo bufo) nedvesebb hullámtéri füz-nyár ligeterdőkben találtuk, a barna ásóbékákat (Pelobates fuscus) talajcsapdáink fogták az árvédelmi töltések oldalain. Napsütötte irtások farakásam gyakran láttunk pihenő zöld gyíkokat (Lacerta viridis). -9. képMivel minden fajuk védett, talán nem tűnik ismétlésnek a megfigyelt fajok felsorolása. Felméréseinket 1993-94-ben végeztük. kétéltűek /Amphibia/ fajok nevei Tisza-Maros torkolat Vetyehát 17 tarajos gőte Vetyehát kétéltű (Ambphibia) és hüllő (Reptilia) faunája /Tnturus eristatus Laur./ + + 2./pettyes gőte /Triturus vulgaris L./ + 3 ./vöröshasú unka /Bombina bombina L.l + + 4./barna ásóbéka /Pelobates fuscus /Laur./ +