A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Fás vegetáció

annak egyik kultúr konszociációjának tekinthetők (Salicetum albae-fragilis Quercus robur cult.). A tervezett vetyeháti védett területen az erdők összterülete az érvényben lévő erdészeti üzemterv alapján jelenleg (1994-ben) 533,7 ha. A természet közelinek tekinthető állományok főbb mutatói az alábbiakban foglalhatók össze: a fajok nevei elegyarány kiterjedés részarány (%) (ha) (%) 1./ fehér füz /Salix alba/ 100 25,3 4,74 2.1 fehér füz /Salix alba/ 50-99 23,7 4,44 3. / kocsányos tölgy /Quercus robur/ 100 187,7 35,17 4. / kocsányos tölgy /Quercus robur/ 50-99 38,2 7,16 5. / szürke nyár /Populus canescens/ 100 4,6 0,86 6.1 hazai nyarak /Populus canescens Populus nigra/ 50-99 71,5 13,4 1.1 vegyes állományú lomberdő 50-100 34J 6.52 összesen: 385,8 72,29 Megjegyzés: 1. / Az erdészeti üzemterv a szórványos fehér nyarat (Populus alba) is szürke nyárként (Populus canescens) tartja számon. A területen a fehér nyaraknak erdészeti jelentőségük nincs. 2. / A természetközelinek tekintett vegyes állományú lomerdők fajai: szürke nyár (Populus canescens), fekete nyár (Populus nigra), fehér füz (Salix alba), kocsányos tölgy (Quercus robur), vénic szil (Ulmus laevis). 3. / Az eddig említetteken kivül erdészeti jelentőségű fafajok még a következők: mezei szil (Ulmus minor), olasz nyár (Populus nigra x italica), korai nyár (Populus x canadensis cv. Marylandica), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), magaskőris (Fraxinus excelsior) és a zöld juhar (Acer negundo). A fekete dió (Juglans nigra) Landorral ellentétben itt csak szórványosan fordul elő.