A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Vízparti növényzet és gyepek a szabályozás előtt

3. /Izoláltan a mocsárrétbe ékelődött, löszháton lévő halmok Saida halom, 5. számú névtelen halom a Mamái halomtól DK-re. Összesen 2 halom 4. /A mocsárrétbe ékelődött halmok Nádast halom, Fedwar Gaertlers ( Földvári kertészet?) szállásainak halma(i) Összesen 2 halom 5. /Mocsárrétbe ékelődött kiterjedt, nem izolálódott löszpuszta nyúlványokon lévő halmok Mamái halom, 6. számú névtelen halom közvetlenül a Mamái Halom alatt, attól DK-re. Összesen 2 halom 6. /Sikok és kiterjedt, nem izolálódott löszpuszta nyúlványok határán lévő halmok Bor Halom, Gorssai Halom (kettöshalom). Összesen 2 halom Gazdag (1960) szerint az I. katonai felmérés mérnökei által szikesedő vízjárta laposoknak ábrázolt síkok a folyamszabályozások előtt csak a jelentősebb tiszai áradások alkalmával teltek meg vízzel, ezáltal kevésbé erodálódtak. A kunhalmok elhelyezkedéséből úgy tűnik, hogy a folyamszabályozások előtti 4 évezred során medreik nem sokat változtak. Állandóságukat a folyóktól való viszonylagos elszigeteltségnek köszönhették. Ha nincs vízborítás, a síkok talaját képező szikes föld könnyen lapátolható. Ideális építőanyaga lehet a kurgánoknak. Megkockáztatható, hogy a 4000 évvel ezelőtt itt élt lakosság élt is ezzel a lehetőséggel. A nád, gyékény, sás és egyéb rizómákkal átszőtt mocsárrét talaja kevésbé alkalmas monumentális földmunkák végzésére. Nem véletlen, hogy az I. katonai felmérés idején (1784) Batida és Maroslele között talált 19 kunhalomból 13—

at közvetlenül a síkok szélén emeltek. A torkolatvidék kunhalmainak degradációt jelzi, hogy napjainkban a megmaradt (rendszerint ellaposodott) halmokon az egykori löszgyep (Salvio-Festucetum rupicolae tibiscense) helyén kevés kivétellel löszlegelőt (Cynodonti-Poetum angustifoliae), vagy gyomtársulásokat találunk. Társulásaik szintezettsége sem anynyira egyértelmű, mint a jóval épebb Debrecen környéki kurgánoknak (Papp 1996). Ennek ellenére Csongrád megyében is érdemes lenne szervezett program keretében megkísérelni néhány kunhalom florisztikai restaurálását. A Hajdúságban már folynak ilyen jellegű próbálkozások. Az aktív természetvédelmi beavatkozás hatására létrejövő izolátum-hálózat refugiumul szolgálhatna számos, különben kihalásra ítélt löszpusztai növénynek és rovarnak.