A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Vízparti növényzet és gyepek a szabályozás előtt

allyáig, amellyeken a sertések szoktak legeltetni, ide nem számítván a tó állásokat, és ollyan hajtásokat, amellyeket meg lehet kaszálni." (közzétette Tóth 1982). Ezekhez csatlakozott délnyugaton Buday (1814) szerint Vetyehát (a) „város (Szeged) Rétsége". -5. ábra- Az itteni széna gyenge minőségéről már szó esett. A Tisza és a Maros folyók közös árterén lévő kunhalmok hajdani növényzetének rekonstrukciós kísérlete az 1. katonai felmérés (1784) térképei, továbbá a terület recens vegetáció alapján Dénes (1979) és Buka (1996) kataszterei alapján a „kunhalmokat emelő" kora rézkori állattartó kultúra halomsírjai, a szabályozás előtt zömmel víz boritotta tiszántúli területeken (Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Hortobágy és Nagykunság egyes részein), határozott csomópontokat (clump eloszlást) mutatnak. Az I. katonai felmérés térképszelvényei segítségével további részletek tárhatók fel. Eredeti elhelyezkedésük alapján a Batidától délre fekvő (Coll. XIX. Sect. 29.) kunhalmok 6, egymástól különböző csoportra oszthatók. -6. ábra- Ezek: 1./ Mocsárrét és a síkok határán lévő halmok Antalus Halom, Badiday halom (kettőshalom), Perje Domb Halom, Kis Halom. 1. számú névtelen halom az Ürmös halomtól Eny-ra lévő szigeten (kettőshalom), 2. számú névtelen halom a batidai (Badiday) halomtól ENy-ra. Összesen 6 halom VU TW? £ f> NÄß v i 0 À. .V . ,» _ ' - S, ,,,, 11 ry 5.ábra A torkolatvidék Buday Mihály 1814. évi térképmásolatán