A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kováts Lajos: Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire

3. LYRURUS SP

., melynek maradványait 1956-ban Gálospetriben Jurcsák találta és határozta meg /26/, 4. GRUS GRUS

, melynek tibiotarsusát 1969-ben Erszalacson Ordentlich /67/ bronzkori rétegben találta és Jurcsák határozta meg /26/. V. AZ ÉRMELLÉK MADÁRVILÁGA ÁLTLÁNOS HELYZETÉNEK ÉRTÉ KELÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MOCSARAK LECSAPOLÁSÁRA Az Érmellék madárvilága az 1972-ben rögzített román madár fauna /402 faj és alfaj/ 51,4 %-át, az 1979-ben rögzített magyar madárfauna /344 faj/ 59,6 %-át alkotja. A viszonylag magas százalékok - mindkét ország viszonylatában - a vizsgált terület avifaunisztikai jelentőségét jelzik, ami elsősorban a kérdéses terület mocsaras jellegéből származik. Az adatok átlagosan mintegy 80 esztendő faunisztikai helyzetét tükrözik, és semmiképpen sem a szó szoros értelmű jelenét. Minden esetre, már e számarányok mérlegeléséből is kiderül, hogy a mocsárvidéknek jelentős szerepe van - az élővilág más csoportjai mellett - a madárvilág fennmaradása szempontjából is. A továbbiak során, az egyes fajok leírásánál figyelembe vett bio-ökológiai mutatók alapján, és azok sorrendjében kívánom elvégezni a helyi madárvilág általános helyzetének értékelését. Állatföldrajzi vonatkozások

: H. Voous felfogását követve - melyet Munteanu /61/ a román ornitofaunára alkalmazott - az Érmellék madarai a következő 19 Un. fauna típusba sorolhatók: 49.ábra: Az Érmellék madarainak /207 faj, ill. alfaj/ megoszlása faunatípusok szerint