A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kováts Lajos: Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire

- 1968-1984 között a gólyanépesség helyzetét, annak változását és pusztulásuk helyi okainak tanulmányozását 1968-ban, 1974-ben és 1984-ben személyes vizsgálatok alapján végeztem, bejárva az Érmellék helységeit Érdmindszenttől Biharfélegyházáig. A vonatkozó vizsgálatok öszzesített eredményeit külön közöltem /49/. Sajnálatos tény, hogy a jelzett időszakban a költő gólyapárok 63,63 %-a eltűnt, egyrészt a mocsarak lecsapolása, másrészt a gólyákkal szemben, kedvezőtlen irányban megváltozott emberi magatartás miatt. Bioökm.: Fauna tip.: palearktikus, Tápl.tip.: C, Fen.tip.: K, Bt.: III, IV, V, VI, IX, H.elt.: ált., Pop.: • 16. CICONIA NIGRA /U. 1758 - FEKETE GÓLYA Megf.: - 1920-1954. Érmellék - 111 - 1930. Érkeserü, a Sziget erdejében költött /in verbis, 40 évig itt dolgozó tanító - 1975./ - 1956. Értarcsa és Éradony közt, rekettyés mocsárban költött /in verbis, Tusa L. tanár/ Megj.: E fajt az Ermelleken 1966-1977 közt nem észleltem, sem költés, sem vonulás alkalmával. Ennek ellenére a felsorolt adatokat valószínűnek tekintem, hiszen a mocsárvidék erdői a század elejétől fokozatosan tűntek el, és Andrássy megfigyelése is bizonyára a század első évtizedeire vonatkozik. Bioökm.: Fauna tip.: palearktikus, Tápl.tip.: C, Fen.tip.: K, Bt.: III, VIII, H.elt.: ritka, Pop.: X 17. PLEGADISF. FALCINELLUS

/L.I. 1766-BATLA Megf: - 1901. Székelyhíd. A megye északnyugati mocsaras helyein majdnem minden esztendőben látható néhány példány /29/ Megj.: Bár költésének lehetőségét a század elején az Érvölgyén nem lehet kizárni, de azt bizonyítani sem tudjuk. A Kertész /29/ által nyilvántartott adatot inkább az Ecsedi-lápmaradványokról származó példánynak tekintem, ahol a múlt század utolsó éveiben jelentős számban költöttek fajtiszta vagy vegyes gémtelepeken /52/. Bioökm.: Fauna tip.: óvilági, Tápl.tip.: C, Fen.tip.: K?, Bt.: X, H.elt.: eltűnt, Pop.: +