A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Andrési Pál: Az egyhajuvirág (BULBOCODIUM VERSICOLOR) elterjedése, ökológiai sajátosságai, természetvédelmi problémái

4.1. Hosszúpályi - Törökmetélö Papp-Dudás (1989) szerint az itteni állománya mintegy 50-60 tő. Megjegyezendő, hogy innen telepítettek Bánk-Nyárfalapos dűlőbe 332 tövet (lásd 1.3. rész), illetve Haláp-Pipóhegyre 20 tövet (lásd 3.1. rész). Elhelyezkedését lásd a 12. ábrán. 4.2 Hosszúpályi - Földvárpart Papp-Dudás (1989) szerint az itteni állománya 30-35 tőre tehető. Elhelyezkedését lásd a 12. ábrán. 5. Hajdúbagos - Pogácsás Papp-Dudás (1989) szerint az itteni állomány 27 tőből áll. 6. Nyírábrány Papp-Dudás (1989) szerint a Nyírség legészakibb ismert populációja. Csupán 2 tőről van a szerzőknek tudomása (lásd 12. ábra) 7. Sáránd - Sárándi-erdő Boros (1932) és Soó (1932) közleményeiben fordult először elő az egyhajúvirág itteni lelőhelye, amely Mikepércs és Sáránd között található 81ásd (12.ábra). Papp-Dudás (1989) szerint az itteni állomány erősen megfogyatkozott. „Már alig található meg." 8. Bagamér - Bagaméri-erdö Papp László szíves szóbeli közlése alapján a legújabb lelőhelyen 100200 tőből álló állománya tenyészik. Elhelyezkedését lásd a 12.ábrán. 9. Érmihályfalva és Erkörtvélyes közötti Bakfaerdö Ez az előfordulás már az ország határán kívül található, ám az országhatárhoz való közelsége miatt érdemes listába venni. Máthé 1941-ben gyűjtött itt 5 példányát, majd Soó (1942) közli előfordulását. Jelenlegi előfordulásáról semmilyen konkrét adatot nem találtam. Elhelyezkedését lásd a 12.ábrán.